A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a 13. század közepétől a 17. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek alkotják, amelyek döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél.
UntitledPéter fia Tamás közjegyző előtt bolognai polgárok eladnak egy földrészt és egy kertet.
Manfréd fia Viktor közjegyző előtt a név szerint felsorolt Feltre-i polgárok megosztoznak ingatlanjaikon.
Ismeretlen földrész határjárása
A kői káptalan előtt Monostori Berzethe Miklós, valamint Garai Miklós horvát-szlavón-dalmát bán és testvére, János egyezséget köt Monostor birtokon lévő birtokrészek elzálogosításáról.
Zsigmond király megparancsolja a bíráinak és a soproni polgároknak, hogy segédkezzenek Mwssel soproni zsidó kölcsöneinek behajtásában, amelyek testvéréről, Izrael pozsonyi zsidóról maradtak rá.
Hanchyhar Zsigmond és Zenche-i László szlavón vicebánok és Körös megyei alispánok előtt Hrussouch-i nemesek eltiltják Zsigmond királyt Kristallovc birtok használatától és eladásától.
Zsigmond király elrendeli, hogy a királyi városok és szepesi tízlándzsások adjanak segítséget a husziták által fenyegetett Pozsony városnak.
Borotini Blasko, Nagyszombat ura az oklevélben felsorolt feltételekkel fegyverszünetet köt Pozsony város lakosaival szeptember 1-jéig.