Az állag 3 sorozatból áll. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek közül a kezdeti évekből csak kettő maradt ránk. A sorozat az 1958/59-es tanévtől folyamatos. A hetvenes évek elején néhány kötethez mutató is készült.
A tanácsülések 1988-2000 közötti üléseiről kazettás hangfelvételek is készültek.
A Kari vezetői ülések sorozatban elsősorban a Dékáni Tanács ülései találhatók meg.

A Dékáni Hivatal funkcióit két szerv vette át. A Tanulmányi Osztály a tanulmányi ügyek intézését végzi, iratanyaga csekély forrásértékű. A Dékáni Titkárság a legfontosabb, elvi jelentőségű ügyeket intézi. Az iratok évenként, sorszámosan iktatottak. Az anyag mutatókötetei az első két évből (1971, 1972) hiányzanak.

A 60-as évek elejéig a tanszékeken folyó tudományos kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia irányította, az anyagi fedezetet is különböző célhitelek útján ő biztosította. A tanszéki kutatások fontosságának elismerése után a tanszékek nagy részén a Művelődésügyi Minisztérium vette át a kutatás anyagi támogatását, amelybe jelentős műszerberuházások is belefértek. Emellett az MTA továbbra is támogatott különböző tanszékeket, ahol akadémiai kutatócsoportokat szervezett. Az állagban a tanszékek kutatási tervei, pályázatai, valamint beszámoló jelentései találhatók, emellett a Kari Tudományos Bizottság jegyzőkönyveinek néhány darabja is megtalálható. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

A nappali tagozat törzskönyveihez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

A tanfolyam a nem biológia szakos tanároknak biológia tanításához, valamint tanulmányaik egyetemi folytatásához szükséges előképzettséget adott. Keretében szaktárgyakat (ember-, növény-, állattan) és marxizmus-leninizmust oktattak. Az iratok egy részét a hallgatók személyi anyaga alkotja. Az állag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az Egyeztető Bizottság munkaügyi problémákban döntött (áthelyezés, besorolások stb.). Az iratok iktatólapok segítségével kutathatók.

Az állagban beruházási javaslatok, telepítési tanulmányok, fejlesztésre vonatkozó tájékoztatók találhatók. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.