A tanszéken külön iktatták a beérkező és a kimenő iratokat. Mutatókönyvek csak az 1966/67, és az 1969/70. közötti tanévek iratanyagához vannak, ezeket leszámítva az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Az anyag első fele az Általános Biológiai Intézet és az Állatbiokémiai Intézet iratait tartalmazza 1950-1953 között. Ezek egyenkénti átnézéssel iktatószámok szerint kutathatóak.
Az iratanyag nagyobb részét a Származás- és Örökléstani Tanszék iratai teszik ki. Az 1959-1962. évek és 1985-1990. évek iratai iktatószámok szerint kutathatóak, utóbbi esetében iktatókönyvek segítségével. A tanszék nem iktatott iratai egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A Tanszék iratai segédletek nélkül, évkörök szerint rendezve állnak rendelkezésünkre - csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A Tanszék iktatott iratai 1965-től 2006-ig (1972-től iktatókönyv segíti a kutatást) állnak rendelkezésünkre. A többi állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratkezelés során a tanszéken negyvennél több tematikus csoportot alakítottak ki. Az így kialakított dossziék több év irattermését tartalmazzák. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A tanszék történetére vonatkozó iratokat a 265. fond is tartalmaz!

Az iktatott iratok az 1953 és 1977 közötti időszakból hiánytalanul levéltárunkba kerültek, 1973-ig az iktatókönyvek is megvannak, kutatásuk ezek segítségével történhet. 1970-től az iktatott iratok mellett a fontosabb ügyeket témakörök szerinti dossziéba gyűjtötték, ezekből külön állagokat alakítottunk ki. Segédletek nem készültek hozzájuk, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A tanszék iratai tematikus csoportosításban különböző évköröket felölelve állnak rendelkezésre, segédletek nem maradtak hozzá, így kutatása nehézkes, egyenkénti átnézést igényel. Ugyanez áll a tudományos és oktatási, valamint gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratokra is.

A fond Andics és más külföldi szerzők kéziratait, fényképeket, tematikákat, bírálatokat és Andics levelezését tartalmazzák.
Iratjegyzék segítségével egyenként kutathatóak.

Ujházy Lászlóné született: Salusinszky Marietta (Budapest, 1925-1982) a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1945-50 között végezte tanulmányait és angol politikai gazdaságtan tárgyakból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai közben ösztöndíjasként összegyűjtötte Angliában az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc korabeli angliai sajtóvisszhangját. 1950-52-ig középiskolai tanár 1952-55-ig az Idegen Nyelvek Főiskoláján, az angol tanszéken tanított tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Ezután öt évig Kínában tartózkodott, ahol angol - német - francia nyelvtudása mellett megtanulta a kínai nyelvet is. 1960-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol tanszékén dolgozott, kezdetben tanársegédi 1975-től pedig adjunktusi beosztásban. Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg, dolgozatát a 19. századi amerikai regény kiemelkedő alakjáról Hermann Melwille-ről írta. 1977-ben docenssé nevezték ki. Tudományos érdeklődése elsősorban az amerikai irodalom és az angol történelem felé irányult, egyetemi jegyzetet is írt "A brit nép története" címmel. Csekély terjedelmű hagyatékában személyi iratok, levelezés nem található, az iratok zömmel tudományos jellegűek: kéziratok, jegyzetek, szakirodalom másolatok.

Uhl Antal 1902. január 16-án született Mohácson és 1982-ben hunyt el Baranyaszentgyörgyön. Teológiát végzett, 1924-ben szentelték pappá. Lelkészként működött Bakóczán, Hőgyészen, majd Pécsváradon. Német-francia nyelvtudása miatt 1931-ben Lille-ben a magyar munkások lelkésze lett. A német megszállás alatt Párizsba rendelték a magyar katolikus misszió vezetőjének. Több száz magyar zsidót mentett meg. 1942-ben a Gestapó Párizsban letartóztatta, elítélték és kiutasították Franciaországból. Hazatérte után 1943-tól haláláig Baranyaszentgyörgy plébánosa volt, 1971-től prépostként tevékenykedett. Több műve is megjelent, elmélkedések és lelki jó tanácsok papok és világiak számára.