Az iratanyagban található a Horthy Miklós Jubileumi Alapítvány alapítólevele és ügyrendi szabályzata. A Horthy István kollégium hallgatóinak névsora, valamint a nyári gyakorlatokról készített részletes beszámolóik. Találhatók ezenkívül a fondban még visszaemlékezések, életrajzok, újságcikkek a Kollégiummal kapcsolatban.

Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A fond iratainak többségét a hallgatók segélykérő lapjai, illetve a rendszeres segélyben részesülő hallgatók kartonjai alkotják.

A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közlik. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagba (az a/, a b/ és a c/ állagot) került. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.

A fondban a Tanárképző Intézet hallgatóinak törzskönyvei és iktatott iratok találhatók.

Szimonidesz Lajos (Pusztaföldvár, 1884. nov. 4. - Budapest, 1965. július 18.) evangélikus lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa (1952). Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, egyetemre Göttingenben és Budapesten járt. Nagybörzsönyben választották lelkésszé, élete folyamán több egyházi lap szerkesztője volt. Az 1919-es tanácsköztársaság idején a községi direktórium elnöke volt, ezért később állásából elbocsátották. 1945-ben vezérőrnagyi ranggal tábori püspökké nevezték ki. Nagy könyvgyűjtő volt, könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtár vette meg. Irathagyatéka tudományos munkáinak kéziratait és a hozzájuk készített jegyzeteket tartalmazza. Többek között cenzúratörténettel, a protestáns mozgalmakkal, az 1848-as szabadságharccal, nyomtatványokkal, sajtó-, had-, és helytörténettel is foglalkozott. Az iratok között levelezése is megtalálható a századfordulótól az 1940-es évekig, valamint életrajzára vonatkozó iratokat és fotókat is magába foglal az Egyetemi Könyvtár Kézirattára által rendezett hagyaték. A hagyaték kutatását a kézirattári katalóguscédulák könnyítik meg.

Tartalmazza a Gazdasági Igazgatóság iktatott iratait, továbbá az Gazdasági Igazgatósággal együtt működő bizottságok jegyzőkönyveit.

A fond tartalmazza az Eötvös Collegium alapításától az 1950-ben történt feloszlatásáig keletkezett iratanyagot.