A fond Andics és más külföldi szerzők kéziratait, fényképeket, tematikákat, bírálatokat és Andics levelezését tartalmazzák.
Iratjegyzék segítségével egyenként kutathatóak.

A gimnázium iratai már az alapítástól kezdve viszonylag hiánytalanul, iktatási rendben maradtak ránk. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A fondban a gimnázium alapítását megelőzően működő Papnövelde, Cukor és Prohászka Ottokár utcai iskolák törzskönyvei is megtalálhatóak 1913-tól. Ezen iskolák korábbi anyakönyvei Budapest Főváros Levéltárában találhatóak.

A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.

A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az Audio-Vizuális Technikai Központot a Bölcsészettudományi Kar keretében hozták létre a Kari Tanács 1970 márciusi határozata alapján. Feladata az oktatáshoz és a tudományos kutatómunkához szükséges kiszolgáló technikai apparátus biztosítása volt, hatáskörébe tartozott a szükséges technikai eszközök beszerzése, adaptálása, karbantartása, kezelésének megismertetése az oktatókkal, hallgatókkal, audio-vizuális segédanyagok (hangfelvételek, diafilmek) készítése stb. Egységes szervezeti keretbe foglalta a karon működő laboratóriumokat, nyelvi- és módszertani stúdiókat, amelyek műszaki irányítása alatt állnak. A fond iratait kimenő és bejövő levelek szerint csoportosították, ezen belül sorszámosan iktatták. Iktató és mutatókönyvek nincsenek, az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond jórészt az egyik bölcsészkari alapszervezet anyagából áll. Bár az 1959 és 1962 közötti időszakról fennmaradt néhány egyetemi pártbizottsági határozat, az iratanyag a hetvenes évek közepétől tekinthető folyamatosnak. A dokumentumok között nem csak az MSZMP-re, hanem a KISZ működésére, és elszórtan a szakszervezetre vonatkozó iratok is találhatók. Külön állagban helyeztük el a pénzügyi nyilvántartásokat, melyek jórészt a tagdíjfizetésekből állnak. 1980-ban ugyan szabályozták a párt iratkezelését, ám ezt esetünkben nem tartották be, emiatt az iratokat évrendbe raktuk, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az iratanyag Balázs György és Györgyné munkássága során keletkezett iratokat tartalmazza, kezdve saját levelezéstől, kéziratokon, előadásokon át a kutatásokig. A fond tartalmaz pár önéletrajzot, visszaemlékezést és fényképet, továbbá Balázs Györgyné kutatása révén Kármán Mór fénymásolt iratait. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és elődei iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne köznevelési gyógypedagógia iskolák iratai is.

A fond anyagát az egyetem egykori dolgozóinak és oktatóinak személyi, illetve bérügyi nyilvántartásai teszik ki. Az iratanyag jelentős része nem, vagy alig képvisel történeti értéket, de megőrzése hosszú távon mégis indokolt, mert az egyetemi oktatókra vonatkozó, más fondokból nem pótolható adatokat tartalmaz. Az anyag háromszor újra kezdődő betűrendben található a dobozokban, amelyhez részletes mutató készült.