- HU ELTEL VIII.I.019
- Fond
- 1779 - 2016
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fondban az Egyetemi Könyvtár működése során keletkezett iratok találhatók.
ELTE Egyetemi Könyvtár
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fondban az Egyetemi Könyvtár működése során keletkezett iratok találhatók.
ELTE Egyetemi Könyvtár
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
II. József 1786. december 12-én adta ki az egyetemi orvosi kar állatgyógyászati tanszékének alapításáról szóló rendeletét. A Helytartótanács ennek alapján részletezte az új intézmény létrehozásának teendőit 1787. február 6-án. Az oktatás ugyanazon év nyarán kezdődött meg. Eleinte még a képzéshez szükséges eszközök is hiányoztak, ezeket Tolnay Sándornak (1747–1818), a tanszék első vezetőjének csak hosszú évek munkájával sikerült beszereznie. A század végén a tanszék mellett állatgyógyintézet létesült. Az itt dolgozók klinikai gyakorlatot végeztek, valamint kovácsmesteri és alapvető állatorvosi tanfolyamokat tartottak. A tanszék és az intézet egészen 1851-ig változatlan formában működött, dacára a reformterveknek és javaslatoknak.
Ha összehasonlítjuk a fond és az akkori tudományegyetem más tanszékeinek gyűjteményét, megállapíthatjuk, hogy a 19. század közepéig ez az egyik legnagyobb mennyiségben megmaradt iratanyagunk. Igaz: az egyetem központi hivatalainak korabeli hagyatéka sokkal gazdagabb.
A fond iratanyagát három tematikus állagra bontottuk, továbbá egy-egy különálló gyűjteményből két újabb állagot hoztunk létre.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 31.]
Állatorvostan-hallgatók személyi nyilvántartásai
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A fondban nem különítettük el időben a hallgatók anyakönyveit, névsorait, személyi nyilvántartásait. Az állagok sem korszakok, hanem a nyilvántartás fajtái szerint tagolódnak. Ebben a felosztásban könnyebben kutathatjuk az iratokat.
A fond anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fondban a Botanikus Kert működése során keletkezett iktatott iratok, valamint személyi és pénzügyi iratok találhatók. A vegyes iratok közt megtalálható a Füvészkert 1811-ben latin nyelvű katalógusa.
ELTE Botanikus Kert
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
Wilckens Henrik Dávid
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
Tannenberger Félix
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Méhely Lajos
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Zlamál Vilmos (1803–1886) állatorvos és egyetemi tanár. Morvaországból származott. Kremsierben és Bécsben végzett orvosi tanulmányai után katonaorvosként dolgozott. 1835-ben felettesei a katonai Határőrvidékre küldték, s rábízták az ottani állategészségügy irányítását. Az itt szerzett érdemeiért cserébe 1838-ban Zlamál megkapta a regni veterinarius (országos állatorvos) címet. 1843-tól tanított állatorvostant a pesti egyetem orvosi karának Állatgyógyászati Tanszékén, idővel pedig annak vezetője lett. Ezekben az években tanult meg igazán magyarul. A szabadságharc alatt nemzetőri századot alakított tanítványaiból, ezért később az osztrák hatóságok eltiltották katedrájától. Szakértelmének nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy a szilencium mindössze két évig tartott. Zlamál 1856-tól 1881-es nyugdíjba vonulásáig tanított állatjárványtant, belgyógyászatot és járványtant. Szerteágazó tudományos tevékenységéből kiemelkednek a keleti marhavész tanulmányozásával elért eredményei.
[Zlamál Vilmos | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (arcanum.com), letöltés 2022. dec. 5.]
Zlamál Vilmos
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára