Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.

A Dékáni Hivatal funkcióit két szerv vette át. A Tanulmányi Osztály a tanulmányi ügyek intézését végzi, iratanyaga csekély forrásértékű. A Dékáni Titkárság a legfontosabb, elvi jelentőségű ügyeket intézi. Az iratok évenként, sorszámosan iktatottak. Az anyag mutatókötetei az első két évből (1971, 1972) hiányzanak.

Az állagban a szigorlati törzskönyvek (1950-1952) évenkénti bontásban a szigorlatok és az államvizsgák eredményeit tartalmazzák. A tanulmányi lapok és az oklevélmásolatok tanévenként, ezen belül szakonként és szakpáronként betűrendben tartalmazzák a hallgatók személyi és tanulmányi adatait. Az anyag egy részéhez (1949/50, 1951/52-1955/56) hallgatói névmutatók állnak rendelkezésre.

Az állagban Tanszékcsoporti üléseik emlékeztetői illetve tanszékvezetői pályázatok, beszámolók találhatók.

Az állag egyetemi oktató minősítéseit, kinevezéseit, nyugdíjazási terveit, továbbá tanári, docensi és adjunktusi kinevezéseket tartalmaz.

Az állag az Arany,- gyémánt-, vas-, és rubindiplomák adományozásával kapcsolatos iratokat tartalmazza. 1995 és 2000 közti évek hiányoznak.

Az állagban beruházási javaslatok, telepítési tanulmányok, fejlesztésre vonatkozó tájékoztatók találhatók. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

A 60-as évek elejéig a tanszékeken folyó tudományos kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia irányította, az anyagi fedezetet is különböző célhitelek útján ő biztosította. A tanszéki kutatások fontosságának elismerése után a tanszékek nagy részén a Művelődésügyi Minisztérium vette át a kutatás anyagi támogatását, amelybe jelentős műszerberuházások is belefértek. Emellett az MTA továbbra is támogatott különböző tanszékeket, ahol akadémiai kutatócsoportokat szervezett. Az állagban a tanszékek kutatási tervei, pályázatai, valamint beszámoló jelentései találhatók, emellett a Kari Tudományos Bizottság jegyzőkönyveinek néhány darabja is megtalálható. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az állag 3 sorozatból áll. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek közül a kezdeti évekből csak kettő maradt ránk. A sorozat az 1958/59-es tanévtől folyamatos. A hetvenes évek elején néhány kötethez mutató is készült.
A tanácsülések 1988-2000 közötti üléseiről kazettás hangfelvételek is készültek.
A Kari vezetői ülések sorozatban elsősorban a Dékáni Tanács ülései találhatók meg.