4801 találat látható

A Kövendi család több generációja a Budapesti Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán tanult. A család több tagja klasszika-filológiával foglalkozott, Kövendi Dénest 1948-ban klasszika-filológiából magántanárrá habilitálták. A fondban Szilágyi Sándor, Kövendi Dénes, ifj. Kövendi Dénes és Komonyi Margit eredeti okiratai találhatók. A fondhoz tartoznak még további családtagok digitálisan átadott dokumentumai is.

Kovács Jenő Lepsényben született 1910. március 7-én. Állatorvosi diplomáját 1932-ben kapta meg. Éveken át tanársegédként dolgozott a Kémiai Tanszéken Gróh Gyula professzor mellett. 1936-ban szerezte meg vegyészdoktori oklevelét, majd az Országos Állategészségügyi Intézetben folytatta munkáját. 1940-ben tért vissza intézményünkbe, hogy vezesse a Gyógyszertani és Méregtani Tanszéket. Megbízását 1979. évi nyugdíjba vonulásáig teljesítette. 1944-től magántanárként, 1946-tól pedig nyilvános rendes tanárként oktatott. 1963-tól 1966-ig az Állatorvostudományi Egyetem rektora volt.
Tudományos munkái annyira jelentősek voltak, hogy 1952-ben értekezés nélkül vált az állatorvostudomány doktorává. Háromszor kiadott Állatorvosi gyógyszertana az 1980-as évek közepéig számított a tudományterület tankönyvének. Több szakmai szervezetben is vállalt tagságot, például az Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Állatorvosok Lapjának szerkesztőbizottságában és az Állatorvosok Társasága gyógyszerterápiai és toxikológiai szakosztályában. A Lipcsei Egyetem Állatorvosi Kara tiszteletbeli doktorrá avatta 1980-ban, az alma mater pedig 1984-ben ajándékozta meg a doctor honoris causa címmel.
Budapesten hunyt el 1990. november 15-én.
Irathagyatékának egy kisebb része a 151. fondban található.

Kováts Jenő (1921–2010) életének jelentős részében állatorvosként dolgozott, leginkább Zala és Tolna megyében. Bár korábban is foglalkozott oktatással, az állatorvosképzésbe nyugdíjas éveiben kapcsolódott be rendszeresen. Intézményünkben higiéniát, tőgyegészségügyet, etikát és állatorvostörténetet tanított. Kiválóan beszélt több idegen nyelvet, ezért külföldi kapcsolatokat is létesített.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kováts Gyula (1899–1987) állatorvos szakterülete a röntgenológia és a fejlődéstan volt. Zimmermann Ágoston nyugdíjba vonulása után vette át az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetését. Több tankönyvet is írt az anatómia és a fejlődéstan elsajátításának megkönnyítésére. Fejlesztette intézményünk anatómiai és patkolástani gyűjteményét, s részt vett a Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében.