Az állagban külön csoportosítottuk Pais Dezső magán-, nyel­vészeti problémákkal foglalkozó, valamint pontosan nem azono­sítható - ismeretlenek által küldött - levelezését. A magán és a nyelvészeti témájú leveleket ABC szerint rendeztük.

Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.

Az állag főként az 1950-es évek erőmű építkezési előtti földtani felmérések szakvéleményeit tartalmazza. (Berente, Inota, Dunapentele, Pécs, Tiszapalkonya...stb.)

Az állag egyetemi felvételikkel és előadásokkal kapcsolatos iratokat, továbbá üdvözlőlapokat, táviratokat tartalmaz.

Az iratanyag Bogsch László hagyatékát tartalmazza, ezen belül Tudományos Diákkörrel, MTA-val, Országos Földrengésvizsgáló Intézettel, konferenciákkal kapcsolatos iratokat, továbbá saját kéziratokat, levelezéseket és fényképeket tartalmaz.

Péter fia Tamás közjegyző előtt bolognai polgárok eladnak egy földrészt és egy kertet.

Ismeretlen földrész határjárása

Ilsvai Lesták nádor királyi utasításra elhalasztja Lőrinc, pozsonyi prépost és Mezőlöki Márton fia János perét az oklevélben felsorolt személyek ellen Szent Mihály nyolcadára.

A győri káptalan Bebek Imre országbíró 1390. február 15-én kelt oklevele értelmében kiküldte hiteles emberét, hogy jelenlétében a királyi ember beiktassa a pannonhalmi Szent Benedek konventet a Pozsony megyei Vereknyén (más néven Alsócsallórév) lévő dunai kikötő vámjának harmadrészébe. Az iktatásnak azonban Berzethe Miklós és a pozsonyi polgárok ellentmondtak, ezért mindenkit megidéztek a király színe elé Nagyböjt tizenötödik napjára.