A Tanárvizsgáló Bizottság iratai a 20. század elejéig töredékesen, ezt követően az 1930-as évekig hiányosan maradtak fenn, az 1940-es évektől viszonylag teljes sorozatot alkotnak. A kutatást segítő iktatókönyvek 1870-től a Bizottság megszűnéséig (1949) hiánytalanok.

A Dékáni Hivatal az Állam- és Jogtudományi Kar talán legfontosabb szerve. A Kar teljes bürokráciáját intézi: legyen az hallgatókra vonatkozó ügy, társadalmi szervezetekkel kapcsolatos kérdés vagy oktatókkal összefüggő intézkedés. A kar szinte valamennyi kiadmánya a Dékáni Hivatalban kelt, s az általános kari iktatás is a Hivatalban történt.
Az 1950-es évek elején az egyetem történeti jellegű iratanyagát az Országos Levéltárba szállították. Ily módon a Dékáni Hivatal teljes iktatott iratmennyisége felkerült a budai várba, egészen az 1946/47-es tanévig. Az Országos Levéltár égése után néhány
megmentett anyagot az Egyetemi Levéltár visszakapott, ezek az állagon belül külön sorozatot képeznek. Az 1945/46. tanévvel bezárólag néhány csomó áll csak a kutatók rendelkezésére: azok az iratok, melyeket a kari adminisztráció a beszállításkor aktualitásukra hivatkozva visszatartott.
Az iratokat 1952-ig tanévenként sorszámosan iktatták. 1952-1957 között a Karon is csoportszámos iktatás folyt, az 1957/58-as tanévtől visszatértek a sorszámos iktatásra. 1946-ig átnézéssel, 1946-1950 között a megmaradt segédkönyvek, 1952-től az itt készült segédletek használatával kutatható.

Az iratanyag erősen hiányos, de az iktatókönyvekből részben rekonstruálható. A fennmaradt iratok esetében: 1930-31., 1932-33., 1938-39 - 1939-40. között tanévenként. 1941 és 1948 között naptári évenként sorszámosan iktattak. Valószínű, hogy az 1899-es, új szabályzat életbeléptetésétől két példányban iktattak, így átfedés van az 1873-1921 és 1899-1920. évi iktatókönyvek között. Az átfedett korszakok: 1875-1921, 1922-1927, 1934-1949. Az 1943-1948 közötti iktatókönyvekhez név-, tárgy-, ügyszám jelölésű mutatók is készültek.

Az állagba a tanárképző működéséhez kapcsolódó könyvtári leltárak (1906-1943), felszerelés-leltárak (1928-1944) és pénzügyi feljegyzések kerültek (1870-1899). Itt helyeztük el az 1927-ben létesített ösztöndíj törzskönyvét (1927-1932) és egy bizonytalan funkciójú betűrendes névmutatót is. A dobozban hallgatói névsorok, leckekönyvek találhatók.

1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.

A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé.
Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos.
Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.

Az állag Than Károly, Gróh Gyula, Buzágh Aladár kéziratait, továbbá leltárakat, oktatói minősítéseket tartalmaz.

Vegyes iratok közt főként leltárkönyvek, alapítványok főkönyve és törzskönyve találhatók.