Showing 4801 results

A fond a Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatalának 1949–1998 (2003) közötti iratait fogja össze hat állagban, amelyekhez a munkatervek és fejlesztési tervek önálló sorozata csatlakozik. Az iratanyag az intézmény egész működési körét lefedi: az oktatási és tudományos tevékenységet, a karközi koordinációt, a személyügyi és gazdálkodási igazgatást, a politikai-ideológiai vonatkozásokat (különösen az 1950-es évek), a fejlesztési terveket és az építési beruházásokat, valamint a rendszerváltás utáni szervezeti átalakulásokat.

a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékletei (1949–1991): Az Egyetemi (Nagy)Tanács üléseiről készült, mellékleteket is tartalmazó kötetes anyag. Az 1949/50-es tanévtől az 1990/91-es tanévig terjed; az 1956/57-es tanév anyaga részleges hiányokat mutat. Az ülések mellékletei (előterjesztések, határozatok, statisztikák) az 1970-es évektől egyre terjedelmesebbekké válnak, indokolva, hogy egy-egy tanévi anyag 2 dobozt tölt meg.

b. Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1949–1991): A Rektori Tanács üléseiről, az intézmény legfontosabb operatív ügyeit tárgyaló testületről készült anyag. 17 dobozban (17+1 besorolandó/selejtezendő). Az 1965/66. és 1966/67. tanévek anyaga hiányzik. Az anyag a kötetek egyenkénti átnézésével kutatható; az 1950-es évek időszakára az 5/b és 5/a anyagok egybefonódva, tematikusan párhuzamosan értelmezendők az 5/c csoportszámos iratanyaggal.

c. A Rektori Hivatal iratai (1950–1998): A fond legterjedelmesebb, három sorozatra (iratok, iktatókönyvek, mutatókönyvek) tagolt állagát 506 doboz és 68 kötet alkotja (60,72 ifm). Az iktatás rendje az évek során változott: Az 1950-es években a csoportszám-alapú rendszerben a fő iktatott iratcsoportok a dolgozók általános és egyedi személyi ügyei, a hallgatók tanulmányi és fegyelmi iratai, valamint a „műszaki felsőoktatás ügyei” voltak; ezek mellett erős ideológiai és ünnepségi dokumentáció jelenik meg (Kossuth-díj, kitüntetések, Marxizmus tanszék, párt- és tömegszervezetek). 1972-től az irattári terv bevezetésével a rektori iratok már tételszámok szerint strukturálódnak (1–30: vezetési ügyek, 31–58: dolgozók, 82–100: oktatás, 131–147: kutatás, 181–202: nemzetközi kapcsolatok, 221–285: gazdasági ügyek, 324–387: hallgatók stb.), és a Word-jegyzékben a dobozok konkrét tételszám-listákhoz vannak rendelve. A 70-es évektől így a korábbi személyzeti‑hallgatói túlsúly mellé felzárkóznak az Egyetemi Tanács és kari testületek dokumentumai, a tantervi és felvételi iratok, a szerződéses kutatások, a tudományos fokozatokkal kapcsolatos dossziék, valamint a nemzetközi konferenciák és tanulmányutak iratai. Az 1979-es irattári terv módosításai – külön számítógépes munkaigénylő, gépnapló és karbantartási napló tételek, „gyvitelgépiesítés” és külön informatikai ügyiratok – jelzik, hogy a 80-as évekre az informatika, az automatizált ügyvitel, illetve a gazdasági‑jóléti dokumentáció (ösztöndíjak, lakásépítési hozzájárulás, munkavédelem) válnak a rektori iratanyag meghatározó tömbjeivé. Az 1990-es évektől az iratkezelési szabályzat már a felsőoktatási és közalkalmazotti jogszabályok által nevesített hallgatói és személyzeti nyilvántartásokat tekinti iratnak, és az elektronikus iktatást, illetve az elektronikus rendszeren érkező iratok papírra nyomtatott, bekötött állományait integrálja az irattári tervbe.

d. Nem iktatott iratok (1949–1999): Vegyes jellegű, a szabályos iktatórendszeren kívüli iratgyűjtemény, 21 doboz + 2 kötet (2,67 ifm) teljesen feldolgozva. Tartalmazza: az 1949–1952 közötti ötéves tervvel kapcsolatos iratokat; az 1950-es évek gazdálkodási, hallgatói és bizalmas anyagait; az 1951–1960 közötti aspiránsok betűrendes személyi anyagait (10 doboz); az 1952–1976 közötti rektori körlevelek sorozatát; és különböző egyéb iratcsoportokat. Emellett 67 rendezendő doboz és 73 kötet vár feldolgozásra az 1980–1999 közötti időszakból (rektorhelyettesi iratok, akkreditációs anyagok, szakindítási kérelmek, egyéb értekezletek).

e. Minősített iratok (1958–1993): A Rektori Hivatal TÜK-kezelésű (Titkos Ügykezelés) iratai, 28 dobozban (3,36 ifm). Az anyag tartalmaz szigorúan titkos és szolgálati használatra szóló iratokat, köztük: kutatóintézeti éves kutatási jelentéseket (Nehézvegyipari Kutató Intézet, Nagynyomású Kísérleti Intézet, Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet); katonai és ipari vonatkozású, minősített tanulmányokat; TÜK-iktatókönyveket (1953–1997). Az anyag kutathatóságát az 1995. évi LXVI. tv. és az iratminősítés felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályok szabályozzák; a minősítések felülvizsgálata esetenként szükséges.

f. Személyi dossziék: Az oktatói és kutatói személyzet személyi dossziéinak betűrendes gyűjteménye, 88 dobozban (8,80 ifm). A dossziék az intézmény alkalmazottainak (elsősorban az oktató- és kutatószemélyzet) személyi adatait, beosztási dokumentumait és munkaviszony-igazolásait tartalmazzák. Keletkezési idejük nem rögzített egységesen, de az iratokból következtethetően a korszak egészére kiterjednek. Adatvédelmi szempontból fokozottan korlátozott hozzáférésű állag.

A fond az Építőipari Műszaki Egyetem (1952–1955) és jogutódja, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME, 1955–1967) központi igazgatási szerveinek iratait őrzi.

Az anyag gerincét a Rektori Hivatal iktatott iratai (c.) alkotják, amelyek az egyetemi igazgatás teljes körét felölelik: az oktatók és dolgozók általános és egyéni személyi ügyei; költségvetés, építkezés, helyiség- és felszerelési ügyek; hallgatói ügyek (beiskolázás, felvétel, vizsga-, fegyelmi és diplomavédési ügyek, termelési gyakorlat, külföldi hallgatók, tandíj, diákjólét); a műszaki felsőoktatás szervezése (tanszékszervezés, tantervek és tematikák, esti és levelező oktatás, szakmérnökképzés, gazdasági mérnöki szak, oktatási reform, marxizmus-leninizmus oktatása, ideológiai továbbképzés, végzett hallgatók elosztása); tudományos kutatás, tudományos ülésszakok, ipari megbízások (KK-munkák) és másodállások; könyvtári, jegyzet-, évkönyv- és sajtóügyek. Tárgyi csoportokba rendezve maradtak fenn többek között a bizalmas iratok (1956–1960), az Építésügyi Minisztérium kollégiumi üléseinek anyagai (1960–1964), a jogi csoport és a tudományos csoport ügyei, a Mérnöki Továbbképző Intézettel kapcsolatos iratok, valamint a Munkaügyi Döntőbizottság ügyei.

Az egyetemi tanács (a.) és a külön vezetett rektori tanács (b.) jegyzőkönyvei az előterjesztésekkel és a napirendi pontok tárgyalási anyagaival együtt maradtak fenn. Hiánytalan az egyetem 15 tanévéről készült, statisztikai adatokat is tartalmazó évi jelentések sorozata (f.).

Külön állagot alkotnak a nemzetközi kapcsolatok csoportjának iratai (d.: külföldi tanulmányutak és beszámolók, külföldi vendégek, külföldi termelési gyakorlatok, a Drezdai és a Szófiai Műegyetemmel fenntartott kapcsolatok, az Utazási Bizottság ügyei), valamint a tervezett Győri Műszaki Egyetem létesítésével megbízott beruházási csoport iratai (e.), köztük beruházási statisztikák, külföldi egyetemi építkezések dokumentációi, fényképek és a tervezett egyetem teljes tervdokumentációja három példányban. A Személyzeti Csoport iratai (h.) az Egyeztető Bizottság iratait, fegyelmi ügyeket, másodállásokat, tanári és docensi pályázatokat is tartalmaznak; a Gazdasági Igazgatóság iratai (i.) között bizalmas iratok és a belső ellenőrzés iktatója is megtalálható.

A nagy mennyiségű nem iktatott irat (g.) évenkénti vegyes levelezés mellett egyetemi, kari és tanszéki munkaterveket, egyetemi körleveleket, szocialista szerződéseket, a rektori titkárság iratait, az ÉKME és a BME közös ügyeinek iratait, szabályzatokat, a Tudományos és Felsőoktatási Tanáccsal kapcsolatos iratokat, valamint az ÉKME 1961–1965. évi káderfejlesztési tervét őrzi; az ÉKME történetének kutatásakor ez az anyagrész is mindenképpen átnézendő.