Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.
Buzágh Aladár irati között személyi vonatkozású iratok alig találhatók, az anyag nagy része tudományos szakcikkekből és a halálakor érkezett részvét-táviratokból, az ezekre küldött válaszokból és nekrológokból áll.
Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Szunai Albert, Pozsony város Budán tartózkodó ügyvédje tájékoztatja Pozsony városát a kormányzó Budára érkezéséről, és kéri, hogy a szükséges okleveleket és pénzt küldjék meg neki.
Szepesi László alkormányzó és budai várnagy a pozsonyi polgárok és Rozgonyi János közti perben előírt eskü letételét Hunyadi János 1448. június 26-án kelt oklevele értelmében Szent Jakab oktávájára halasztja.