4103 találat látható

Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető. Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti államvizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit.
Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fő részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma felduzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra.
Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe feljegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett félévek száma, a vizsgálati díj befizetésének regisztrálása, a vizsgálat eredménye annak feltüntetésével, hogy egyhangúlag avagy szótöbbséggel született-e; a vizsgálat időpontja, a bizottság tagjainak és elnökének aláírásai, esetleges megjegyzések.

Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.

Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.