4103 Treffer anzeigen

A fond egyetemünk professzoraival és az állatorvoslás jelentős alakjaival készült interjúk anyagát tartalmazza, papíralapú dokumentumok és hanganyagok formájában egyaránt.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Karasszon Dénes (1925–2014) állatorvost, neuropatológiai kutatásai mellett, már pályája elején érdekelte az állatorvostörténet. 1966-ban részt vett a Magyar Orvostörténelmi Társaság alapításában, majd annak főtitkári, alelnöki és elnöki tisztségét is betöltötte. Foglalkozott az állatorvosi felsőoktatás történetével, a magyar állatorvosok és immunológusok munkásságával, valamint az állatorvoslás kultúrtörténetével. Néhány írása külföldön is megjelent.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Miután 1944-ben megkapta oklevelét, Várnagy László (1920 – 1995) gyakorló állatorvosként kezdte pályáját. 1953-ban a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi igazgatóságán folytatta, s ezzel el is dőlt, melyik szakterületet választja magának. 1963-ban tért vissza az Állatorvostudományi Egyetemre docensként, hogy vezesse az Állategészségügyi Igazgatási Tanszéket és az igazságügyi felülvéleményező bizottságot. 1966-ban kandidátusi fokozatot, majd egyetemi tanári címet szerzett. Ugyanebben az évben a szenátus rektorhelyettesnek választotta. Az egyetem rektorának tisztségét 1978 és 1981 között töltötte be. 1982-ben vonult nyugdíjba. Egyetemi tevékenysége mellett dolgozott az Országos Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályán, szerkesztette a Magyar Állatorvosok Lapját, s tag volt az Állatorvosok Világszövetségének állandó bizottságában. Választékos francia és német nyelvismerete alkalmassá tette külföldi kapcsolatok építésére, ápolására.

1944 második felében a keleti front egyre közelebb került az országhoz, majd a fővároshoz. Bár a háború korábban sem segítette intézményünk működését, az immáron hazánk területén is zajló hadműveletek egyenesen ellehetetlenítették azt. Súlyos károk keletkeztek a campus épületeiben, a hallgatók közül pedig oly sokaknak kellett bevonulniuk, hogy oktatásuk idővel abbamaradt.
Hogy mégse szűnjön meg teljesen az állatorvosképzés, ősszel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium úgy határozott, hogy a harmad- és negyedéves hallgatókat Bécsbe telepíti, s ott rövidített tanfolyamra íratja be őket. A tanári kar ugyan ellenezte az intézkedést, de véleményének kifejezésén túl egyebet nem tehetett. A bécsi tanfolyam 1944. december 14-től 1945. március végéig tartott. Négy katonai behívóval berendelt tanár: Csukás Zoltán (1900–1957), Hetzel Henrik (1875–1949), Kovács Gyula (1899–1987) és Sályi Gyula (1903–1982) oktatott 139 hallgatót. A háború után a kar csak akkor volt hajlandó elismerni ezeknek a hallgatóknak a féléveit, ha megismételték vizsgáikat.
1944 novemberében alakult meg az egyetemi Táncsics Mihály zászlóalj. Azokat a diákokat tömörítette, akik megtagadták az engedelmességet a megszálló német uralomnak és a nyilas hatalomnak. A szervezetbe állatorvostan-hallgatók is beléptek.
[forrás: 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 99.]

Kovács Jenő Lepsényben született 1910. március 7-én. Állatorvosi diplomáját 1932-ben kapta meg. Éveken át tanársegédként dolgozott a Kémiai Tanszéken Gróh Gyula professzor mellett. 1936-ban szerezte meg vegyészdoktori oklevelét, majd az Országos Állategészségügyi Intézetben folytatta munkáját. 1940-ben tért vissza intézményünkbe, hogy vezesse a Gyógyszertani és Méregtani Tanszéket. Megbízását 1979. évi nyugdíjba vonulásáig teljesítette. 1944-től magántanárként, 1946-tól pedig nyilvános rendes tanárként oktatott. 1963-tól 1966-ig az Állatorvostudományi Egyetem rektora volt.
Tudományos munkái annyira jelentősek voltak, hogy 1952-ben értekezés nélkül vált az állatorvostudomány doktorává. Háromszor kiadott Állatorvosi gyógyszertana az 1980-as évek közepéig számított a tudományterület tankönyvének. Több szakmai szervezetben is vállalt tagságot, például az Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Állatorvosok Lapjának szerkesztőbizottságában és az Állatorvosok Társasága gyógyszerterápiai és toxikológiai szakosztályában. A Lipcsei Egyetem Állatorvosi Kara tiszteletbeli doktorrá avatta 1980-ban, az alma mater pedig 1984-ben ajándékozta meg a doctor honoris causa címmel.
Budapesten hunyt el 1990. november 15-én.
Irathagyatékának egy kisebb része a 151. fondban található.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezete az Állatorvostudományi Egyetemen 1957. február 12-én alakult meg 45 hallgatóval. Az 1960-as évek elején már az egyetemisták 90%-a számított tagnak. A KISZ az ideológiai-politikai nevelést tekintette legfőbb feladatának, valamint azt, hogy minél több diákot léptessen be a pártba. Egyben ez volt a hallgatóság érdekvédelmi és érdekérvényesítési fóruma. Szervezte a közművelődést, megteremtette a sportolás és a szórakozás lehetőségét.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 127.]

Az állagot olyan iratokból állítottuk össze, amelyeket nem helyezhettünk el az iktatottak között. Mivel csak gyér anyag maradt ránk a II. világháború előtti évekből, megőriztünk néhány ekkoriban keletkezett számlát és egyéb nem történeti értékű iratot, melyek jól mutatják a könyvtár már akkoriban is széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatait. Ezenkívül néhány egyéb, könyvtártörténeti jelentőségű nyilvántartást soroltunk még az állag anyagába. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 83–84.]

Múzeumunk jelenlegi állandó kiállítása 2018. március 7-én nyitott meg. Egyetemünk történetét mutatja be a 1787. évi alapítástól 2016. július 1-ig, amikor az intézmény ismét önállóvá vált, kiválva a Szent István Egyetemből. A korábbi tárlat 1984-ben alakult meg.