A 1787 és 1850 közötti állatorvosi hallgatók tanulmányi eredményeit rögzítő iratokat, az orvostanhallgatók osztályozási könyveit (libri classificationum) a Semmelweis Egyetem levéltárában találhatjuk. A kötetekben elkülönülnek a magyar és a német nemzetiségű tanulmányi eredményei a személyi adatokkal együtt. Az 1845 utáni adatok egy részét a mi 66/a. állagunk dokumentumai is tartalmazzák.
Az állatorvosi szigorlatok rendje többször változott másfél évszázad alatt. A könyveket a szigorlatok szerint csoportosítottuk, a csoportokon belül pedig időrendet alakítottunk ki. Ismertetésünkben is ezt a rendszert követjük, megadva a szigorlati tárgyakat és a kötetek időhatárait.

Régi rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:

1851 után a szigorlatok osztályozási naplói és jegyzőkönyvei már önálló sorozatban maradtak fenn. Az 1860 előttiek a hallgatók nevét és a három részből álló vizsga (elméleti, gyógyászati, sebészeti), valamint az írásbeli munka eredményét tartalmazzák. Az 1851 és 1860 közöttiek némelyike német, a későbbiek kizárólag magyar nyelvűek. Az 1855 és 1860 közötti vizsgakönyvek elvesztek. Az 1860 utáni iratokból a hallgatók koráról, vallásáról, születési helyéről, valamint az első és a második szigorlat eredményéről tájékozódhatunk, tantárgyankénti bontásban.

Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:

Miután bevezette az előszigorlatot 1890-ben, intézményünk ennek és az első szigorlatnak az osztályzatait ugyanazon jegyzőkönyvekben rögzítette. A gyakorlat mindössze az 1894/1895. tanévig volt érvényben, mivel ekkortól valamennyi szigorlatról külön jegyzőkönyv készült.

Előszigorlati jegyzőkönyvek:

1890-től az akadémia szigorlatonként új nyilvántartásokat vezetett. A kötetek a hallgató nevét, érdemjegyeit és szigorlatának idejét tartalmazzák. Az előszigorlat tárgyai 1890 után a növénytan, a természettan, a vegytan és a patkolástan voltak. Az 1900 és 1918 közötti évek jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. 1918-ban alapvizsgára módosult a diákok első nagy próbatételének elnevezése, tárgyösszetétele pedig állattanra, növénytanra, orvosi fizikára és kémiára változott. 1948-tól már az általános állattan, a növénytan, az orvosi fizika és az orvosi kémia ismereteit kérték számon a vizsgáztatók.

Első szigorlat jegyzőkönyvei:

Az első szigorlat tárgyai a leíró és tájbonctan, az élet- és szövettan, valamint a gyógyszertan voltak. 1900 után a sor az általános kórtannal és a parazitológiával gyarapodott. Az 1921 és 1932 közötti évek jegyzőkönyvei hiányoznak. A harmincas évektől anatómia és fejlődéstanból, élettanból, szövettanból, valamint gyógyszertan és méregtanból kellett számot adniuk a hallgatóknak. 1949-től előbb a mezőgazdasági enciklopédia, majd a politikai gazdaságtan került a tárgyak közé.

Második szigorlat jegyzőkönyvei:

A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.

Második szigorlat jegyzőkönyvei:

A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.

Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 73–76.]

Az iratanyag nem károsodott jelentősen, az irattári segédletek pedig hiánytalanul maradtak fenn, így az 1951-ig sorszámosan iktatott iratokat könnyedén kutathatjuk. A hivatal 1952-ben tért át az akkor már országszerte kötelező csoportszámos módszerre. Az iratokat a csoportszámok és az alszámok növekvő sorrendjében raktuk dobozba. Mellettük hagytuk az iktatólapokat kutatási segédletként.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 48–50.]

1949 után a Dékáni Hivatal egybekötötte a tanulmányi eredményeket tartalmazó anyakönyvi lapokat az évfolyamok, azokon belül pedig a hallgatók nevének betűrendi sorrendje szerint csoportosítva. Utoljára az 1951/1952. tanévben kezdőknél alkalmazta ezt a módszert, az ő adataikat az 1955/1956. tanévig rögzítik az iratok.
Az anyag könnyedén kutatható a hallgatók nevének és beiratkozásuk időpontjának ismeretében.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 71.]

Az Állatorvosi Főiskola 1906-tól adományozhatott doktori címet. A jegyzőkönyvek a doktoranduszok adatait, értekezésük címét, valamint a fő- és melléktárgyak vizsgáinak eredményét tartalmazzák. A könyveket 1907-től 1944-ig folyamatosan sorszámozták, aztán 1945-ben elölről kezdték a számozást. 1950 és 1958 között szünetelt a doktorrá avatás. Az 1945 utáni évtizedekből számos irat található a levéltár más állagaiban a doktori cím elnyerésével és újra adományozásával kapcsolatban.
Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 77.]

Iktatott iratok (vizsgálati felkérések, levelezés, vizsgálati jegyzőkönyvek és szakvélemények) csak 1914-től maradtak fenn. Az 1920 és 1935 közötti iratsorozat teljes, sőt az 1923 utáni iktatókönyvek is előkerültek. 1936-ban megszűnt az iktatás.
A második világháború utáni anyag csekély, az 1956. évi pedig hiányzik. Kevés az irat az intézet 1949 és 1959 közötti nemzetközi levelezéséről és kapcsolatairól.
A dokumentumok többségét csak egyenkénti átnézéssel, az 1924 és 1935 közöttieket iktatókönyvek segítségével kutathatjuk.
Az állag anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 91–94.]

A társaság hivatalos iratain kívül főleg kongresszusi anyagokat, illetve előadások és cikkek kéziratait találhatjuk az állagban.
Az állag anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 95–96.]

Az intézet alapításától kezdve maradtak ránk tudományos kéziratok. Az állagban ezeken kívül előadásvázlatokat, jegyzeteket, mérési anyagokat és különlenyomatokat is elhelyeztünk. Értelmezésükhöz járványtani szakismeretekre van szükség.
Az állag anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 94–95.]