A hallgatók fegyelmi ügyeit tartalmazó iratokat 1947-től évenként változó módon kezelték. Sok esetben külön iktatószámmal látták el, és bejegyezték az iktatókönyvbe is. Némely tanévben egy iktatószám alatt sorszámozva, vagy "Bizalmas” jelzéssel ellátott dossziéban gyűjtötték, de előfordult az is, hogy semmiféle külön jelzetet nem kapott az ilyen irat. A kari irattárban elkülönítve tárolták az anyagot. A dobozokban az iratokat időrendben helyeztük el, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.
UntitledAz 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunkis tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban a nappali tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.
Az állag a Tudományos Bizottság iratait, továbbá hallgatói TDK és egyéb tudományos pályaműveket tartalmaz.
UntitledA jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.
Az első két kötet mutatókönyvhöz tartozó iratanyag (1868-1909) tartozó iratanyag nincs meg. Egy-egy mutatókönyv több év iratanyagát is tartalmazza. A mutatókönyvek sorozata hiánytalan.
A jegyzőkönyvek a szigorlatozó nevét, korát, vallását, születésének pontos dátumát és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül tudósítanak a szigorlat napjáról, tárgyáról, eredményéről, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának időpontjáról is.