Karasszon Dénes (1925–2014) állatorvost, neuropatológiai kutatásai mellett, már pályája elején érdekelte az állatorvostörténet. 1966-ban részt vett a Magyar Orvostörténelmi Társaság alapításában, majd annak főtitkári, alelnöki és elnöki tisztségét is betöltötte. Foglalkozott az állatorvosi felsőoktatás történetével, a magyar állatorvosok és immunológusok munkásságával, valamint az állatorvoslás kultúrtörténetével. Néhány írása külföldön is megjelent.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kassai Tibor (1930-) parazitológus, helmintológus, immunológus, egyetemünk professor emeritusa, a Parazitológiai Tanszék vezetője 1981-től 1994-ig.

Kasza Lajos (1920–?) állatorvos. Az 1956-os forradalom elbukása után távozott az országból. Vírus- és rákkutatással foglalkozott az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Az orvostudományban elengedhetetlenek a kémiai ismeretek a szervezet működésének és a gyógymódok hatásának megértéséhez. Nincs ez másként az állatorvoslásban sem. Egyetemünk hallgatóinak 1857 óta kell kémiát tanulniuk. A tárgyat eleinte Galambos Márton (1820–1872) oktatta magyarul és németül. Halála után az élettan professzora, Thanhoffer Lajos (1843–1909) folytatta a munkát mindaddig, amíg 1879-ben meg nem alakult az önálló Kémia Tanszék Liebermann Leó (1852–1926) vezetésével.
Az 1965 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 344.]

A fond az Állatorvostudományi Egyetem néhány jelentős professzorának és más állatorvosoknak a személyi iratanyagát tartalmazza. Az egyes irategységek csekély mennyisége miatt nem hozhattunk létre belőlük különálló személyi fondokat. Néhányuk hiányos vagy töredékes: elképzelhető, hogy az örökösöknél vagy másutt még fontos források találhatók. A tanárokra vonatkozó egyéb iratokat az 1–6. fond megfelelő állagaiban lelhetjük meg.
Az iratokat a személyek betűrendjében helyeztük el a dobozokban. Szálankénti átnézéssel kutathatjuk őket.
A fond anyagának az 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Bár először a kórbonctan tanára, Rátz István (1860–1917) oktatott parazitológiát, az csak Kotlán Sándor (1887–1967) kutatásaival és tanárságával vált önállóvá. Kotlán sokat tett a tudományterület szakszókészletének rendezéséért. Nemzetközi konferenciákon és társaságok munkájában is részt vett.

Kováts Gyula (1899–1987) állatorvos szakterülete a röntgenológia és a fejlődéstan volt. Zimmermann Ágoston nyugdíjba vonulása után vette át az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetését. Több tankönyvet is írt az anatómia és a fejlődéstan elsajátításának megkönnyítésére. Fejlesztette intézményünk anatómiai és patkolástani gyűjteményét, s részt vett a Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében.

Kováts Jenő (1921–2010) életének jelentős részében állatorvosként dolgozott, leginkább Zala és Tolna megyében. Bár korábban is foglalkozott oktatással, az állatorvosképzésbe nyugdíjas éveiben kapcsolódott be rendszeresen. Intézményünkben higiéniát, tőgyegészségügyet, etikát és állatorvostörténetet tanított. Kiválóan beszélt több idegen nyelvet, ezért külföldi kapcsolatokat is létesített.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kutas Ferenc (1930 – 2023) az állatorvosi biokémia szakértője volt. Habár kutatóként is fontos eredményeket ért el, igazán tanítani szeretett. Szakterületét 1973-tól oktatta. Előadásainak anyagát gondosan fejlesztette. Munkájához nemcsak a felkészültségnek, de a szükséges előadói képességeknek is birtokában volt. Így vált az egyik legnépszerűbb tanárrá: 1981 és 2001 között 23 alkalommal kapta meg a legjobb előadó címét a magyar, az angol és a német nyelvű képzés hallgatóitól egyaránt. 1995-ben vonult nyugdíjba, professor emeritusként mégis a tanszéknél maradt egészen 2013-ig. Az Állatorvostudományi Egyetem Sportegyesületének elnökeként sokáig szervezte az alma mater sportéletét, biztosította a testmozgás lehetőségeit. Az ő kezdeményezésére készült el az egyetemnek az az emléktáblája, amely az olimpiai és világbajnoki címeket szerző egykori állatorvostan-hallgatókat örökíti meg. [Mária Benkő – Tibor Kassai: In Memoriam Professor Ferenc Kutas (1930 – 2023). Acta Veterinaria Hungarica 71. (2023) 1 – 2.]

Az Agrártudományi Egyetem 1945-ben alakult meg. Szerkezete a József Nádor Egyeteméhez hasonlóan összetett volt. Mezőgazdaságtudományi kara négy osztályból állt: a budapestiből, a debreceniből, a keszthelyiből és a mosonmagyaróváriból. Ezek 1949-ben átmenetileg megszűntek, majd önálló intézményekként születtek újjá. A továbbiakban önálló karként működött a korábbi állatorvostudományi, valamint a kert- és szőlősgazdaságtudományi részleg. Az erdőgazdaságtudomány jogilag az 1946/1947-es tanévtől tartozott az egyetemhez, ám valójában nem valósult meg az átszervezés, hiszen 1949-ig létezett a műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara, így a soproniak időleges kapcsolódása csak 1950 és 1952 között lehetett érvényben.
1951-től már hét kara volt az Agrártudományi Egyetemnek: agronómiai, állattenyésztési, agrár-közgazdasági, gépesítési, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi, valamint kert- és szőlőgazdaságtudományi. A hatalmas szervezetből 1952 és 1954 között vált ki az utolsó négy kar, majd önállósultak. Az állatorvostudományi kar az 1952/1953-as tanévet még az agráregyetemen belül kezdte meg, de októberben önálló főiskolává alakult.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 47.]