Míg a korábbi időszak jegyzőkönyveit a többi irat közül kellett kiválogatnunk, az 1958/1959. tanévtől kezdve kötetbe rendezett sorozatokat vettünk át. 1956-ból egyetlen jegyzőkönyv sem maradt fenn, 1957-ből is csak nagyon kevés, kizárólag az év utolsó hónapjaiból. Az állagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 53–54.]

Zlamál Vilmos (1803–1886) állatorvos és egyetemi tanár. Morvaországból származott. Kremsierben és Bécsben végzett orvosi tanulmányai után katonaorvosként dolgozott. 1835-ben felettesei a katonai Határőrvidékre küldték, s rábízták az ottani állategészségügy irányítását. Az itt szerzett érdemeiért cserébe 1838-ban Zlamál megkapta a regni veterinarius (országos állatorvos) címet. 1843-tól tanított állatorvostant a pesti egyetem orvosi karának Állatgyógyászati Tanszékén, idővel pedig annak vezetője lett. Ezekben az években tanult meg igazán magyarul. A szabadságharc alatt nemzetőri századot alakított tanítványaiból, ezért később az osztrák hatóságok eltiltották katedrájától. Szakértelmének nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy a szilencium mindössze két évig tartott. Zlamál 1856-tól 1881-es nyugdíjba vonulásáig tanított állatjárványtant, belgyógyászatot és járványtant. Szerteágazó tudományos tevékenységéből kiemelkednek a keleti marhavész tanulmányozásával elért eredményei.
[Zlamál Vilmos | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (arcanum.com), letöltés 2022. dec. 5.]

Kassai Tibor (1930-) parazitológus, helmintológus, immunológus, egyetemünk professor emeritusa, a Parazitológiai Tanszék vezetője 1981-től 1994-ig.

Karasszon Dénes (1925–2014) állatorvost, neuropatológiai kutatásai mellett, már pályája elején érdekelte az állatorvostörténet. 1966-ban részt vett a Magyar Orvostörténelmi Társaság alapításában, majd annak főtitkári, alelnöki és elnöki tisztségét is betöltötte. Foglalkozott az állatorvosi felsőoktatás történetével, a magyar állatorvosok és immunológusok munkásságával, valamint az állatorvoslás kultúrtörténetével. Néhány írása külföldön is megjelent.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Mály Nándor (1892–1973) főtörzsállatorvos volt.

A fond egyetemünk professzoraival és az állatorvoslás jelentős alakjaival készült interjúk anyagát tartalmazza, papíralapú dokumentumok és hanganyagok formájában egyaránt.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Wellmann Oszkár (1876–1943) az állattenyésztést kutatta és tanította. Monostori Károly (1852–1917) nyugdíjba vonulása után vette át az Állattenyésztési Tanszék vezetését 1908-ban. Felfedezéseit, kutatási eredményeit nemcsak hazai, hanem külföldi fórumokon is előadta. Kidolgozta a szarvasmarhák törzskönyvezésének tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal megalapozott módszertanát. Hutӱra Ferenc (1860–1934) után ő töltötte be a főiskola rektori tisztségét 1931 és 1933 között. Súlyos betegség okozta hirtelen bekövetkező halálát.

Kováts Gyula (1899–1987) állatorvos szakterülete a röntgenológia és a fejlődéstan volt. Zimmermann Ágoston nyugdíjba vonulása után vette át az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetését. Több tankönyvet is írt az anatómia és a fejlődéstan elsajátításának megkönnyítésére. Fejlesztette intézményünk anatómiai és patkolástani gyűjteményét, s részt vett a Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében.

Kováts Jenő (1921–2010) életének jelentős részében állatorvosként dolgozott, leginkább Zala és Tolna megyében. Bár korábban is foglalkozott oktatással, az állatorvosképzésbe nyugdíjas éveiben kapcsolódott be rendszeresen. Intézményünkben higiéniát, tőgyegészségügyet, etikát és állatorvostörténetet tanított. Kiválóan beszélt több idegen nyelvet, ezért külföldi kapcsolatokat is létesített.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Széky Antal (1904–1982) állatorvos. Kórbonctannal foglalkozott. Az Országos Állategészségügyi Intézet Kórszövettani Osztályát vezette. Az itt eltöltött évtizedek alatt rengeteget kutatott, valamint tanfolyamokat, konferenciákat és egyéb szakmai rendezvényeket szervezett.