Az állatorvosképzést mindenütt a haszonállatállomány megóvásának és gyarapításának igénye hívta életre. Nem volt ez másként hazánkban sem, így érthető, hogy az állattenyésztéstan kezdeményeit már Tolnay Sándor (1747–1818) munkásságában meglelhetjük a 18. és 19. század fordulóján.
Az 1860-as évektől Margó Tivadar (1816–1896), az állattan és az összehasonlító anatómia professzora a pesti tudományegyetemen hirdette Charles Darwin tanait. Ezek hatására Zlamál Vilmos (1803–1886) és adjunktusa, Galambos Márton (1820–1872) hozzáfogott a modern állattenyésztéstan elméleti megalapozásához. Munkájuk gyümölcseként 1873-ban alakult meg intézményünk állattenyésztéstani tanszéke Tormay Béla (1839–1906) vezetésével.
Az 1956 előtti és 1968 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondok áttekintését ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 242–243.]

Az 1956/1957. tanévben Urbányi László vegyészmérnök vezette az akkori Állatorvostudományi Főiskolát. A forradalom idején arra törekedett, hogy az intézmény – amennyire csak lehet – maradjon távol az eseményektől. 1957-ben mégis kénytelen volt leköszönni az igazgatóságról, s a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Kutatóintézetének tudományos munkatársaként folytatta pályáját. A diktatúra hatóságai fegyelmi eljárást indítottak néhány oktató és hallgató ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy valamilyen módon részt vettek a forradalomban. Több vádlottnak, például Kómár Gyulának (1904–1968), a főiskoláról is távoznia kellett.
Ifj. Tatay Zoltán húszéves hallgató 1956. október 24-én hősi halált halt: végzetes lövést kapott, miközben egy súlyos sebesültön próbált meg segíteni.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 106.]
[Gyertyafényes felvonulás Tatay Zoltán emlékére - 2022 – Állatorvostudományi Egyetem (univet.hu), letöltés 2022. okt. 17.]

Széky Antal (1904–1982) állatorvos. Kórbonctannal foglalkozott. Az Országos Állategészségügyi Intézet Kórszövettani Osztályát vezette. Az itt eltöltött évtizedek alatt rengeteget kutatott, valamint tanfolyamokat, konferenciákat és egyéb szakmai rendezvényeket szervezett.

Kassai Tibor (1930-) parazitológus, helmintológus, immunológus, egyetemünk professor emeritusa, a Parazitológiai Tanszék vezetője 1981-től 1994-ig.

Kasza Lajos (1920–?) állatorvos. Az 1956-os forradalom elbukása után távozott az országból. Vírus- és rákkutatással foglalkozott az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A 19. század első felében sok veszett kutya kóborolt Pest-Buda utcáin. A városvezetés ezért úgy intézkedett 1842-ben, hogy a gyanús állatokat az állatgyógyintézetbe kell szállítani s megfigyelni, vajon jelentkeznek-e rajtuk a végzetes betegség tünetei. A vesztegzárban tartott jószágok száma évről évre nőtt a Stáció (ma Baross) utcában működő intézményben. A növekedés még nagyobb lendületet vett 1852-től, amikor Galambos Márton (1820–1872) klinikai előadásokat kezdett tartani a kisállatok kórházában. 1865-ben a tanártestület javaslatot terjesztett fel a Helytartótanácshoz, melyben azt kérte, hogy legyenek kötelezőek ezek a gyakorlati órák. Egyetemünk ekkortól számítja az ambulatórium és poliklinika működését.
Az állatorvosi rendelés 1896-ban kezdődött intézményünkben. Eleinte a hallgatók a belgyógyászati osztály segédtanárának vezetésével mentek házhoz kezelni a gyengélkedő állatokat. Rendelőnk 1899 óta látja el a campusra szállított betegeket.
Az 1960 előtti és 1974 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 394–395.]

Kommunista egyetemi csoport már az 1947/1948. tanévben kialakult öt hallgatóval és egy oktatóval. A következő években folyamatosan toborozta tagjait, 1953-tól az akkor létrejövő Marxizmus-Leninizmus Tanszék támogatásával. Az 1956-os forradalom napjaiban széthullott.
1957 őszétől a Magyar Szocialista Munkáspárt új politikai szervezetet kezdett kiépíteni egyetemünkön. Tagjai lehettek hallgatók, oktatók és dolgozók egyaránt. A szervezet a párt létszámának gyarapítására és az ideológiai-politikai nevelésre törekedett. Tevékenységéhez sok segítséget kapott az MSZMP Budapesti VII. kerületi Pártbizottságától. Szoros kapcsolatot épített ki a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) az Állatorvostudományi Egyetemen létrehozott egységével. 1981-ben rendszeresítette a hallgatókat felügyelő nevelőtanárok munkáját.
Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Az állatok testfelépítésének tudománya intézményünk 1787. évi alapítása óta tartozik az alaptárgyak közé. Első oktatóink ugyanakkor évtizedeken át panaszkodtak az elégtelen óraszám és a kevés használható demonstrációs anyag miatt. Az 1851-ben megalakuló önálló állatgyógyintézet az anatómiát közös tanszékbe szervezte az élettannal, s annak vezetőjévé Szabó Alajost (1818–1904) nevezte ki. 1870-től egy tanár oktatta kizárólagosan a szaktárgyat, közülük Nádaskay Béla (1848–1933) volt az első.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 201–203.]

Miután 1944-ben megkapta oklevelét, Várnagy László (1920 – 1995) gyakorló állatorvosként kezdte pályáját. 1953-ban a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi igazgatóságán folytatta, s ezzel el is dőlt, melyik szakterületet választja magának. 1963-ban tért vissza az Állatorvostudományi Egyetemre docensként, hogy vezesse az Állategészségügyi Igazgatási Tanszéket és az igazságügyi felülvéleményező bizottságot. 1966-ban kandidátusi fokozatot, majd egyetemi tanári címet szerzett. Ugyanebben az évben a szenátus rektorhelyettesnek választotta. Az egyetem rektorának tisztségét 1978 és 1981 között töltötte be. 1982-ben vonult nyugdíjba. Egyetemi tevékenysége mellett dolgozott az Országos Állategészségügyi Tanácsban, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályán, szerkesztette a Magyar Állatorvosok Lapját, s tag volt az Állatorvosok Világszövetségének állandó bizottságában. Választékos francia és német nyelvismerete alkalmassá tette külföldi kapcsolatok építésére, ápolására.