Az állag eszperantó művek fénymásolatait, szótárakat, sajtóanyagokat és egyéb jegyzeteket tartalmaz.

Az állagban található pl. a kolozsvári egyetem 1944/45-ös működésére vonatkozó néhány irat, az Eötvös-család bárói rangra emelő, Wosinski Imre nemesítő oklevele és Beöthy Imre adománylevele, továbbá az ELTE BTK Bélyeggyűjtők Körének iratai és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar pár irata.

Az állag a BTK, ÁJK, TTK és az Egyetemi össztanrendeket, továbbá az egyetem értesítőit, almanachjait, beszédéit tartalmazza.

Az állagban az egyetem éves tervjavaslatai (kari előkészítő anyagokkal), a gazdasági vezetés munkájáról készült jelentés, a TTK új elhelyezésével kapcsolatos iratok, az egyetem távlati terve (1964-80), valamint költségvetési előirányzatok találhatók.

A bizalmasan kezelt iratok köre kiterjed gazdasági, oktatáspolitikai és az egyetem oktatóit, illetve hallgatóit érintő személyi ügyekre, melyek részben az egyetem keretén belül, részben a minisztériummal való levelezés útján nyertek elintézést.

Az 1993. évi LXXX. törvény (felsőoktatási törvény) 81. és 82. § alapján a magyar felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység minőségének hitelesítésére és a minősítés elvégzésére létrehozták a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB). A MAB a minőséghitelesítés során megvizsgálja, hogy egy adott intézmény vagy program megfelel-e a MAB által előre meghatározott és közzétett minőségi követelményeknek. Ha ez a megfelelés fennáll, akkor hitelesíti, azaz akkreditálja a vizsgált intézmény. Az állag ezeknek a hitelesítéseknek, akkreditációknak az anyagát tartalmazza karonkénti bontásban, illetve külön sorozatban találhatók a doktori iskolákra vonatkozó akkreditációs anyagok.

A Gazdasági Bizottság 1929-ben alakult, üléseinek ránk ma­radt utolsó jegyzőkönyve 1948. szeptember 28-án készült. A Gazdasági Bizottság havonkénti ülésein a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nisztérium, a Gazdasági Igazgatóság, a karok képviselői és az ülés tárgyától függően egyes meghívottak vettek részt. Felada­tai közé a költségvetés, a zárszámadás és az anyagi források karok közötti szétosztása tartozott. Az első húsz ülés jegyző­könyve hiányzik, az 1944 októbere utáni ülések jegyzőkönyvei esetlegesen maradtak fenn. Az anyag egyenkénti átnézéssel ku­tatható.

Az állagban beruházási javaslatok, telepítési tanulmányok, fejlesztésre vonatkozó tájékoztatók találhatók. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.