Az iratanyag nem károsodott jelentősen, az irattári segédletek pedig hiánytalanul maradtak fenn, így az 1951-ig sorszámosan iktatott iratokat könnyedén kutathatjuk. A hivatal 1952-ben tért át az akkor már országszerte kötelező csoportszámos módszerre. Az iratokat a csoportszámok és az alszámok növekvő sorrendjében raktuk dobozba. Mellettük hagytuk az iktatólapokat kutatási segédletként.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 48–50.]

1949 után a Dékáni Hivatal egybekötötte a tanulmányi eredményeket tartalmazó anyakönyvi lapokat az évfolyamok, azokon belül pedig a hallgatók nevének betűrendi sorrendje szerint csoportosítva. Utoljára az 1951/1952. tanévben kezdőknél alkalmazta ezt a módszert, az ő adataikat az 1955/1956. tanévig rögzítik az iratok.
Az anyag könnyedén kutatható a hallgatók nevének és beiratkozásuk időpontjának ismeretében.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 71.]

A sorozat nem teljes. A jegyzőkönyvek nagy részét más levéltárak őrzik.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 48.]

Bár a doktori disszertációkat ugyanúgy iktatta, mint a korszak többi iratát, a hozzájuk kapcsolt kéziratokat és bírálatokat a Dékáni Hivatal külön kezelte. A dokumentumok a doktoranduszok és doktorrá avatásuk információit is tartalmazzák. 1951-ben szűnt meg a doktori cím használata, így az avatások és a vizsgáztatások is befejeződtek. Az iratokat a doktorálás naptári éve szerint helyeztük el a dobozokban. Az anyagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 50–51.]

Egyetemünk hajdani ifjúsági egyesületeinek iratai olyan csekély mennyiségben maradtak fenn, hogy külön fondot nem alakíthattunk ki belőlük. Egyenként érdemes áttekinteni őket. Az egyesületek történetéhez a 2–6. fondok iratai is fontos adalékokat tartalmaznak.

Akárcsak a többi fakultás, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar is átvette a műegyetem iratkezelési rendjét. Az iratanyag jórészt elpusztult, de fennmaradtak a segédkönyvek, melyek segítik a kutatást. Az osztály legfontosabb ügyei eljutottak a Rektori Hivatalba, így a korszak kutatóinak érdemes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem levéltárába is ellátogatniuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 44–45.]

Egyetemünkön sem ismeretlen jelenség, hogy bizonyos hallgatók tanulmányaik végeztével nem viszik magukkal indexüket. Ezek közül az iratok közül az 1945 előttieket őriztük meg mint kortörténeti érdekességeket. Forrásértékük abban az esetben van, ha keletkezésük idejéből nem maradt fenn törzskönyvi nyilvántartás.
Az alábbi táblázatban az évszámok a hallgatók születési évét jelentik. Egy doboz átlagosan 50 darab indexet tartalmaz. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A bíróságok gyakran fordultak egyetemünkhöz olyan ügyekben, melyek megoldásához állategészségügyi szakvéleményre volt szükségük. A szenátus eleinte a tanácsüléseken bízott meg egy-egy professzort a keresetek feldolgozásával. Idővel azonban az ügyek száma annyira megnőtt, hogy kezelésükre új bizottságra volt szükség. Ez lett a Felülvéleményező Tanács. Az állag ennek a fórumnak az iratait tartalmazza, hiányos időrendi sorozatban. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Intézményünk nem nyitott új kötetet 1934-ben, hanem a korábbi főiskolai tanácsülési jegyzőkönyvekhez fűzte az új osztályülési feljegyzéseket. Az 1940. május 22. utáni iratok elvesztek. A kutató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem levéltárában is tájékozódhat a korszakról.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 43–44.]