A tanszék iratanyaga több egységből tevődik össze, saját iratain kívül személyi anyagokat is tartalmaz. Ilyen Szentpétery Imrének a tanszéken maradt hagyatéka, Sinkovics István dékánhelyettesi (1956-1957) és dékáni (1963-1966), valamint a Módszertani Bizottsági tagságával kapcsolatos iratai. Külön meg kell említeni dr. Theodor Sickel (1826-1908) bécsi professzornak a történelmi szeminárium számára 1901-ben megszerzett oklevéltani gyűjteményével kapcsolatos iratokat és levelezést.

A Tanszék iratanyaga igen hiányos: 1971-től 1975-ig vannak meg iktatott iratai, melyek kutatását 1972-től iktatókönyvek segítik

A tanszéken külön iktatták a beérkező és a kimenő iratokat. Mutatókönyvek csak az 1966/67, és az 1969/70. közötti tanévek iratanyagához vannak, ezeket leszámítva az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Az anyag első fele az Általános Biológiai Intézet és az Állatbiokémiai Intézet iratait tartalmazza 1950-1953 között. Ezek egyenkénti átnézéssel iktatószámok szerint kutathatóak.
Az iratanyag nagyobb részét a Származás- és Örökléstani Tanszék iratai teszik ki. Az 1959-1962. évek és 1985-1990. évek iratai iktatószámok szerint kutathatóak, utóbbi esetében iktatókönyvek segítségével. A tanszék nem iktatott iratai egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A fond az angol felsoktatás átalakításának kezdeményezésére vonatkozó iratokat tartalmaz, aminek mintája alapján magyar felsőoktatást szerették volna átalakítani (Management of Hungarian Universities). Az iratanyag túlnyomó részt angol nyelvű és egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Tanszék iratai csak 1964-től hiányosan, iktatás és segédkönyvek nélkül állnak rendelkezésünkre. Az állagokban időrendben találhatók az iratok, amelyek egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az iratok évrendben találhatók, a jelentéseken kívül kinevezések és a konkrét panaszos ügyek aktái találhatók ebben a fondban. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

A fond döntően a tanszéknek az 1960-as évek elejétől keletkezett irataiból áll. A legtöbb irat a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig terjedő időszakból maradt meg. A tanszéki levelezésbe sokszor belekeveredett a Szláv Tanszékcsoport anyaga is, hiszen a tanszékvezető és a tanszékcsoport vezetője gyakran ugyanaz a professzor volt. A vegyes iratok között hallgatói jellemzések (a hatvanas évek második feléből), az oktatók dossziéi (bennük publikációs jegyzékek, besorolások, munkatervek), néhány tanszéki- és tanszékcsoporti ülés jegyzőkönyve, valamint statisztikai jelentések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók még 1980-tól 1991-ig. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A gyűjteményes jellegű fondban található iratok nem kapcsolhatók a regisztratura jellegű fondok irataihoz. A személyi hagyatékok állagában olyan irattöredékeket helyeztünk el ABC-rendben, melyekből fondot a csekély iratmennyiség miatt nem tűnt célszerűnek kialakítani. A hallgatók személyi irataiban és az oklevélgyűjteményben bécsi, kolozsvári és zágrábi indexek, oklevelek is találhatók. Az ún. egyéb vegyes iratok nevet viselő állagban található pl. a kolozsvári egyetem 1944/45-ös működésére vonatkozó néhány irat, az 1764/75-ös országgyűlés naplója, amely a jogi karról került a levéltárba, továbbá az Eötvös-család bárói rangra emelő, Wosinski Imre nemesítő oklevele és Beöthy Imre adománylevele. Az újságcikkgyűjteményben magyar és külföldi lapok felsőoktatására vonatkozó cikkei kaptak helyet. Az Egyetemi Lapok című kiadványt - bár ez könyvtári gyűjtőkörbe tartozó anyag - megszűnéséig folyamatosan gyűjtötte a Levéltár, hiszen sok esetben a könyvtárakban sem maradt meg egy-egy lapszám. A h/ állagban az egyetem szervezeti, működési, tanulmányi szabályzatai, valamint az egyetemen működött egyesületek alapszabályai találhatók. A repertórium előző kiadásához képest az a változás történt, hogy a "Nyomtatványtár" című állag teljes anyagát átadtuk az Egyetemi Könyvtárnak. (Emiatt az addigi b állag betűjele a-ra, a c b-re stb. változott.