Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

Az iratanyag tankönyvek készítésével, oktatással és a Magyar Történelmi Társulattal kapcsolatos iratokat, továbbá Szabolcs Ottó saját munkáinak kéziratait tartalmazza.

Az iratanyag egyik fele a több mint 600 darabos, Hajdú Ráfis tevékenységével kapcsolatos, hozzá érkezett levelezéséből áll. Saját maga által írt levelekből csak pár darab található. Magánlevelezéséből Kröninger Istvánné (szül: Kristóf Anna) levelei emelkednek ki.
Az iratok másik fele Hajdú Ráfis által írt kritikák, tanulmányok, cikkek és a neki küldött írások.

Az iratanyag nagy része Poszler György saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, számos díja és néhány saját és róla írt publikációk találhatóak meg a hagyatékban.

Az iratanyag Takács Etel hagyatékát tartalmazza, továbbá az alapítvány működésére és pályázataira vonatkozó dokumentumokat.

Az iratanyag nagy része Süpek Ottó saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, néhány saját és róla írt publikáció és más szerzőktől származó tanulmányok, művek találhatóak meg a hagyatékban.