A sorozatban a Mednyánszky családra vonatkozó iratok, Szarvas Gábor iratai, Zihaly Lajos iratai, gyászjelentések és az 1896. évi millenniumi kiállítás alkalmából a kollégiumban elszállásolt tanárok bejelentőlapjai találhatók.

Ebben az állagban található az Eötvös Collegium volt tagjainak levelei az igazgatóhoz, valamint a Szövetségre vonatkozó iratanyag.

Az állagban találhatók a Collegium alapítására vonatkozó iratok, a Collegium vendégkönyvei, valamint a Collegium történetére és adatszolgáltatására vonatkozó iratok.

A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.

Az állag iskolai jegyzeteket tartalmaz főleg füzet formájában. Egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az Állam- és Jogtudományi tudorság megszerzését kezdettől fogva feltételhez kötötték. Ennek egyik eleme a doktori szigorlat letétele volt, amelyet Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1883. évi rendeletéig egységesen kellett letenni. 1883-as rendelettel ketté választották a jogtudori és az államtudományi doktori képesítést. A szigorlati rendszerben 1946-ban következett be változás, amikor ismét bevezették az egységes szigorlatokat. Ez már a maihoz hasonló rendszerű volt, a hallgatók a szigorlatokat tanulmányaik során tették le, s az eredeti szigorlat helyét lassan átvette az egyre szigorodó államvizsga.
Tekintve, hogy a beiratkozási anyakönyvek az 1919-es esztendőig elpusztultak, ez a sorozat részben pótolhatja a hiányt. Amennyiben a hallgató csak egy szigorlatig is eljutott, valamennyi személyi adatát belejegyezték a jegyzőkönyvekbe. Nyelvük 1875-ig latin, azután magyar. A kötetek nagy része rendelkezik regiszteres névmutatóval.

Az iratok évek és iktatószámok szerint vannak rendezve. Iktató- és mutatókönyvek segítségével kutathatóak.

A tanfolyam a nem biológia szakos tanároknak biológia tanításához, valamint tanulmányaik egyetemi folytatásához szükséges előképzettséget adott. Keretében szaktárgyakat (ember-, növény-, állattan) és marxizmus-leninizmust oktattak. Az iratok egy részét a hallgatók személyi anyaga alkotja. Az állag darabonkénti átnézéssel kutatható.

A Tanulmányi Osztály iratait 1953. aug. 1. és 1954. márc.1. között csoportszámos rendszerben, 1954. március elseje után sorszámosan iktatták. A segédkönyvek fennmaradtak. Az 1955 és 1956. év iratai hiányoznak.