Földházi Sándor (1926–2000) határállomás-vezető főállatorvosként dolgozott Békéscsabán. Egyetemünkön állatorvosi etikát oktatott.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Aujeszky Aladár (1869–1933) bakteriológiával, fertőző betegségekkel foglalkozott. Az Állatorvostudományi Főiskolához tartozó Bakteriológiai Intézetet vezette Preisz Hugó után, majd a tudományterületet oktatta nyilvános rendes tanárként. 1902-ben különítette el a veszettséghez hasonló, később róla elkeresztelt Aujeszky-féle betegséget. A két világháború között szorgalmazta a kutyák rendszeres oltását veszettség ellen, hozzájárulva a rettegett fertőzés visszaszorulásához Magyarországon.

Balás Gyula (1935–2004)
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Hutӱra Ferenc (1860–1934) orvos, állatorvos. Belgyógyászatot, járványtant, kórbonctant, hússzemlét és törvényszéki állatorvostant oktatott. Elsősorban járványos állatbetegségekkel foglalkozott. Fontos eredményeket ért el a sertéspestis elleni védekezésben. 1899-től 1933-ig töltötte be a rektori tisztséget intézményünkben, amely irányításával egyetemi képzést nyújtó főiskolává fejlődött. A Marek Józseffel közösen írt és idegen nyelvek sokaságára lefordított Állatorvosi belgyógyászat című tankönyve évtizedeken át volt az állatorvosok képzésének egyik alapműve szerte a világon.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kasza Lajos (1920–?) állatorvos. Az 1956-os forradalom elbukása után távozott az országból. Vírus- és rákkutatással foglalkozott az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Mészáros M. János (1929–2009) állatorvos. Kórbonctant és kórszövettant oktatott intézményünkben. A sertések pneumo-paratyphusát, a sertéspestist, a tehenek tőgygyulladását és az állatkerti állatok betegségeit tanulmányozta. A Vetési Ferenccel közösen írt A háziállatok diagnosztikai boncolása című egyetemi jegyzete, majd tankönyve az állatorvosképzés egyik alapműve. Numizmatikával és állatorvostörténettel is foglalkozott.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Széky Antal (1904–1982) állatorvos. Kórbonctannal foglalkozott. Az Országos Állategészségügyi Intézet Kórszövettani Osztályát vezette. Az itt eltöltött évtizedek alatt rengeteget kutatott, valamint tanfolyamokat, konferenciákat és egyéb szakmai rendezvényeket szervezett.

Kováts Jenő (1921–2010) életének jelentős részében állatorvosként dolgozott, leginkább Zala és Tolna megyében. Bár korábban is foglalkozott oktatással, az állatorvosképzésbe nyugdíjas éveiben kapcsolódott be rendszeresen. Intézményünkben higiéniát, tőgyegészségügyet, etikát és állatorvostörténetet tanított. Kiválóan beszélt több idegen nyelvet, ezért külföldi kapcsolatokat is létesített.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kováts Gyula (1899–1987) állatorvos szakterülete a röntgenológia és a fejlődéstan volt. Zimmermann Ágoston nyugdíjba vonulása után vette át az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetését. Több tankönyvet is írt az anatómia és a fejlődéstan elsajátításának megkönnyítésére. Fejlesztette intézményünk anatómiai és patkolástani gyűjteményét, s részt vett a Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében.

Wellmann Oszkár (1876–1943) az állattenyésztést kutatta és tanította. Monostori Károly (1852–1917) nyugdíjba vonulása után vette át az Állattenyésztési Tanszék vezetését 1908-ban. Felfedezéseit, kutatási eredményeit nemcsak hazai, hanem külföldi fórumokon is előadta. Kidolgozta a szarvasmarhák törzskönyvezésének tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal megalapozott módszertanát. Hutӱra Ferenc (1860–1934) után ő töltötte be a főiskola rektori tisztségét 1931 és 1933 között. Súlyos betegség okozta hirtelen bekövetkező halálát.