A Dékáni Hivatalban bizonyos ügyeket bizalmasan kezeltek.

Az oktatásra vonatkozó 1985. évi I. törvény értelmében 1987-ben kezdődött meg a rektori konferenciák és országos egyetemi fórumok szervezése. A fórum megalakítására vonatkozó javaslatot, - minisztériumi felkérésre – Fülöp József az ELTE rektora dolgozta ki. Céljául a felsőoktatást érintő oktatási-, kutatási,- nevelési,- politikai- és fejlesztési kérdések megvitatását és közös álláspont kialakítását tűzték ki. Részt kívántak venni a döntés előkészítésben, összehangolva érdekképviseleti tevékenységüket. Ezen célok megvalósítását a résztvevő intézmények rektorainak tanácskozása során (Rektori Konferencia), illetve egyetemi fórumok tartásával kívánták elérni. Az alapításban a tudományegyetemeken kívül a műszaki-, az orvosi- és az agráregyetemek is részt vettek. A konferencia, s ezzel együtt az országos egyetemi fórum elnökévé is Fülöp Józsefet választották. Az állagban a fórum létrejöttére vonatkozó dokumentumok, előkészítő anyagok, állásfoglalások, hozzászólások, emlékeztetők, valamint a Konferencia külföldi társintézményeivel való kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók.

Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei

A nappali tagozat törzskönyveihez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

Ebben az állagban a Rektori Hivatal iktatószám (és kis részben dátum) nélkül különböző témájú iratai találhatók. Az állag első tétele az 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása idején készített egyetemi leltár (Inventarium seu conscriptio collegii suppressa Societatis Jesu Tyrnaviensis). Az iratok között gazdasági ügyekre (pl. alapítványok), egyetemi alkalmazottakra, hallgatókra, tanulmányi ügyekre (vizsgajelentések, felvételik, fellebbezések stb.) kiemelkedő jelentőségű évfordulók megünneplésére, külföldi kapcsolatokra, látogatásokra, jegyzet- és tanulmányügyekre vonatkozó iratok vannak.

Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.

Az állag a tudományos munkával kapcsolatos munkaterveket, beszámolókat, kutatási terveket, továbbá a Tudományos Bizottság iratait tartalmazza.

A vegyes iratok közt találhatók többek között könyvtári utasítások, a könyvtár épületének építésére vonatkozó iratok, terv- és alaprajzok, a könyvtár 1992 és 1995 közti rekonstrukciójának iratai, Németh G. Béla személyes iratai és jegyzetei, a kézirattár és a szakolvasó iratai és a Karközi Könyvtári Bizottság iratai.

A "tudorságra" törekvő hallgatónak a sikeres doktori szigorlatot követően dissertatio inauguralis elkészítésével, majd megvédésével kellett bizonyítania tudományos talentumát. Az előírás szerint "maga által szabadon választott vagy esetleg a szigorlati bizottság által megjelölt tárgyból felavatási értekezést (dissertatio inauguralist) kell írásban kidolgoznia negyedrét alakban fűzve, címekre meg fejezetekre osztva, lapszámozva, és az illető lapokon a használt irodalmi művek és források idézésével ellátva". A disszertációt két szaktanár bírálta, s ha ezt elfogadták, akkor a dékán a jelöltet a rektorhoz terjesztette fel az avatásra. Ellenkező esetben új disszertáció készítésére utasították a kérelmezőt. Az értekezés akkor volt elfogadható, "ha az mind béltartalmára, mind kidolgozására nézve beható tanulmányok eredményének mutatkozik, s az állam hivatalos nyelvének bírását igazolja". Az állagban található anyagok kisebb része az értekezések mutatóiból, nagy része a kari könyvtártól átvett, sajnos ott már selejtezett és válogatott eredeti disszertáció-gyűjteményből áll.