Az Orvosi Kar keretein belül 1887-től működött a Klinikai Bizottság, amely a klinikák anyagi szükségleteivel foglalkozott. Ebben az állagban az 1931 és 1944 között kissé hiányosan, 1946 és 1949 között pedig töredékesen fennmaradt ülésjegyzőkönyvek találhatók. További iratai a központi szervek iratanyagában, illetőleg a SOTE levéltárában találhatók. Az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.
Az első két kötet mutatókönyvhöz tartozó iratanyag (1868-1909) tartozó iratanyag nincs meg. Egy-egy mutatókönyv több év iratanyagát is tartalmazza. A mutatókönyvek sorozata hiánytalan.
A jegyzőkönyvek a szigorlatozó nevét, korát, vallását, születésének pontos dátumát és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül tudósítanak a szigorlat napjáról, tárgyáról, eredményéről, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának időpontjáról is.