Az állag vegyes, máshova nehezen besorolható iratokat, mint például egyetemi jogszabályokkal, műszaki ügyekkel, leltárakkal kapcsolatos iratokat tartalmaz.

A kari tanácsülési jegyzőkönyvek az 1952/53. tanév utolsó tanácsülési jegyzőkönyvével kezdődnek (1953. aug. 14,), amely már NYIK iratként szerepel. Az utolsó ülés dátuma 1956. dec. 7.

A Dékáni Hivatal iratanyagát sorszámosan iktatták. A segédkönyvek is fennmaradtak, az anyag jól kutatható. A 8. dobozban iktatókönyv, név- és tárgymutató található.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.

Mivel külön Tanulmányi Osztály nem volt, a Dékáni Hivatal intézte a tanulmányi ügyeket. Az iratok naptári évenként, csoportszámos rendszerben iktatták. Az anyag a fennmaradt iktatólapok segítségével kutatható.

A Dékáni Hivatal tanévenként, csoportszámos rendszerben iktatott iratanyaga az iktatólapok segítségével kutatható. Az 1956/57-es tanév iktatólapjai hiányosak.

A vegyes állag tartalma: statisztikák a tanszéki terhelésről, államvizsga statisztikák, beszámolók eredményei, a levelező tagozat névsora és vizsgaeredményei, fegyelmi jegyzőkönyvek. Az iratanyag átnézéssel kutatható.