A fondban kizárólag az írásbeli és szóbeli vizsgákon készült jegyzőkönyvek találhatók, amelyek hiteles igazolás kiadására nem alkalmasak.

Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

A fond három iratképző 1-1 dobozát tartalmazza. A Szovjetunió Története Tanszék és a vele párhuzamosan működött Népi Demokratikus Országok Története Tanszék 1953-1956 közötti iratait, majd az utódjaként megalakult Kelet-Európa Története Tanszék 1956-1980 közti iratait tartalmazza. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

A tanszék iratai tematikus csoportosításban különböző évköröket felölelve állnak rendelkezésre, segédletek nem maradtak hozzá, így kutatása nehézkes, egyenkénti átnézést igényel. Ugyanez áll a tudományos és oktatási, valamint gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratokra is.

Az iratanyag nagy része a tanszékcsoport iktatott iratait tartalmazza, amely iktatókönyvek segítségével kutatható.

A fondban a Tanárképző Intézet hallgatóinak törzskönyvei és iktatott iratok találhatók.

A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közlik. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagba (az a/, a b/ és a c/ állagot) került. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.

A Tanszék iratai 1953-tól - 1951-től 1956-ig iktatókönyv is maradt - állnak rendelkezésünkre. Az iratok iktatás nélküliek, évkörök szerint rendezettek. A vegyes állagban kéziratok, jegyzetek – valószínűleg Gyóni Mátyástól és Székely Györgytől – és keltezés nélküli iratok találhatóak.