Az iratokat évenként vannak rendezve. Közöttük az egyetemi Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának néhány jegyzőkönyve, a tanárok és diákok cseréje, a tanszékek külkapcsolataira vonatkozó jelentések, az egyetem külföldi intézményekkel kötött egyezményeire, külügyi programok - és jelentések összeállítására vonatkozó iratok találhatók.
Az iratanyag 1956-tól az 1970-es évek közepéig töredékesen maradt fenn, ezután az 1988-as, 1990-es és 1991-es évet kivéve teljesnek mondható. Az 1980-as évektől a külkapcsolatokra vonatkozó iratok nagyobbik részét külön gyűjtötték, s ezért ebbe az állagba kerültek. Ezeket a Dékáni Hivatal mutatókönyveinek segítségével lehet kutatni, az állag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. Külön hangsúlyozandó, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok másik része a Dékáni Hivatal iktatott iratai között található.

A Dékáni Hivatalon belül külön gyűjtötték a külföldi állampolgárságú hallgatókra vonatkozó aktákat. Ezek között helyezték el a kar levelezését a minisztériummal, a nagykövetségekkel, valamint a Nemzetközi Előkészítő Intézettel. A NEI-ben folyt a magyarul nem beszélők magyar nyelvre való tanítása, illetve az egyes "baráti" országokkal kötött államközi kulturális egyezményeknek megfelelően a diákok egyetemi tanulmányok folytatására való felkészítése. Ezen túlmenően az iratok között hallgatói névsorok, ösztöndíjasok jegyzéke, halasztási ügyek és rendkívüli segélykérelmek is találhatók.
Az állag évrendezett, egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az állagban a diplomahonosítási ügyek mellett az 1945-öt követő bő egy évtized során keletkezett törzsadat- és tanulmányi lapok, továbbá személyi iratgyűjtők találhatók év, illetve betűrendben elhelyezve. Természetesen az állag tartalmazza az 1953 és 1956 között létezett Nyelv- és Irodalomtudományi-, valamint Történettudományi kar egyes nyilvántartásait is. A hallgató személyi adatain kívül az "Adatlapok" a szülők foglalkozását és vagyoni helyzetét is tartalmazza (1938, 1944 és 1950-es bontásban), a személyi iratgyűjtőkben pedig az önéletrajzon kívül a hallgatók minősítése is megtalálható.

A hallgatóknak tanulmányaik során kettőnél több félév tananyagát felölelő vizsgát, szigorlatot kellett tenniük. A szigorlatok írásbeli- és szóbeli részből állottak. Az írásbelin több tételből lehetett választani, közülük egyet kellett kidolgozni. A szigorlat szóbeli részén tételeket kellett húzni, s rövid vázlatkészítés után szóban kellett kifejteni a témát. A szigorlat végeredményét az írásbeli, valamint a szóbeli feleletek érdemjegyei adták meg. A jegyzőkönyvek a hallgató személyi adatait, a tagozat és szak megnevezését a tételeket a részeredményeket az összesített eredményeket, az összesített eredményt, valamint a szigorlat idejét tartalmazzák.

A NYIK vegyes iratai közt az 1953-1956 között keletkezett intézeti jegyzőkönyvek találhatók. A karon működő intézetek (tanszékek) értekez­leteinek jegyzőkönyveiben az intézetek feladatairól, munka ­és tantervi elképzeléseiről, a dékáni hivatal rendelkezései­nek végrehajtásáról, személyi ügyekről találunk adatokat. Az iratanyag csak egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Történettudományi Kar működése során keletkezett iratokat tartalmazza.

A kari tanácsülési jegyzőkönyvek az 1953/54-es tanév 1954. január 28-i ülésével kezdődnek, s az 1956/57-es tanév 1956. december 7-i ülésével fejeződnek be. A jegyzőkönyvi mellékle­tek fogalmazványokat és másolatokat tartalmaznak. Az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.