A fond iratainak többségét a hallgatók segélykérő lapjai, illetve a rendszeres segélyben részesülő hallgatók kartonjai alkotják.

Az iratanyag az 1953-ban létrehozott Nyelv- és Irodalomtudományi Kar vezetésére, működésére vonatkozik.

A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közlik. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagba (az a/, a b/ és a c/ állagot) került. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.

A fond két nagy részből áll. Az első része a főiskola iratait tartalmazza, amelyek tematikus rendbe szedve találhatók, iktatókönyvek segítik a kutatásukat. A fond másik nagy része a tanítói és óvónői anyakönyvek, amelyek tagozatok szerint betűrendben kutathatóak.

Az iratanyag nagy része Poszler György saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, számos díja és néhány saját és róla írt publikációk találhatóak meg a hagyatékban.

Buzágh Aladár irati között személyi vonatkozású iratok alig találhatók, az anyag nagy része tudományos szakcikkekből és a halálakor érkezett részvét-táviratokból, az ezekre küldött válaszokból és nekrológokból áll.

Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.