A Dékáni Hivatal iratai 1949-1952 között sorszámos iktatásúak. 1952. január 1-től tértek át a csoportszámos iktatásra, amely tanévenként vagy naptári évenként történt. 1953-tól hat, 1958-tól megszüntetésükig pedig három csoportszámot használtak. Az iktatólapok a két utolsó tanév (1969/70, 1970/71.) kivételével megvannak, mutatókötet csak az 1948/49 és 1950/51¬es tanévek közötti időszakról maradt fenn.
Az iratok iktatószámok alapján iktatókönyvek és mutatókönyvek segítségével kutathatók.

Az iratanyag erősen hiányos, de az iktatókönyvekből részben rekonstruálható. A fennmaradt iratok esetében: 1930-31., 1932-33., 1938-39 - 1939-40. között tanévenként. 1941 és 1948 között naptári évenként sorszámosan iktattak. Valószínű, hogy az 1899-es, új szabályzat életbeléptetésétől két példányban iktattak, így átfedés van az 1873-1921 és 1899-1920. évi iktatókönyvek között. Az átfedett korszakok: 1875-1921, 1922-1927, 1934-1949. Az 1943-1948 közötti iktatókönyvekhez név-, tárgy-, ügyszám jelölésű mutatók is készültek.

Az állag a levéltárral kapcsolatos pályázatokat tartalmazza.

Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.

Az állag az a.) állag ülési jegyzőkönyveihez tartozó mellékleteket tartalmazza időrendi sorrendben.

Az állagban a volt Politikai Főiskola hallgatóinak átjelentkezési kérelmei, valamint az átvételükre és képzésük befejezésének megoldására vonatkozó iratanyag egy része található meg. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1919/20-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.