Egyetemünkön sem ismeretlen jelenség, hogy bizonyos hallgatók tanulmányaik végeztével nem viszik magukkal indexüket. Ezek közül az iratok közül az 1945 előttieket őriztük meg mint kortörténeti érdekességeket. Forrásértékük abban az esetben van, ha keletkezésük idejéből nem maradt fenn törzskönyvi nyilvántartás.
Az alábbi táblázatban az évszámok a hallgatók születési évét jelentik. Egy doboz átlagosan 50 darab indexet tartalmaz. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A legkorábbi évekből csupán néhány kézzel írt hallgatói jegyzék maradt fenn. A Semmelweis Egyetem levéltárában azonban hiánytalan sorozatot találhatunk az 1842 előtti névsorokból, így ennek a korszaknak az állatorvosi hallgatóit ott érdemes keresni. Az 1842 utáni latin, később magyar nyelvű előnyomott táblázatokat a felvételi és beiratkozási adatokról már mi őrizzük. Ezekből megtudhatjuk a hallgatók nevét, korát, vallását, születési helyét, anyja nevét, előző tanulmányainak helyét, sőt még szálláshelyüket is. Az 1851 előtti években a felvételi nyilvántartások egyben osztályozási könyvek is voltak, így belőlük tájékozódhatunk a hallgatók tanulmányi eredményeiről. Az intézmény még az abszolutizmus korában is magyarul vezette az iratokat. Ennek az állagnak és a következőnek az 1874 és 1890 közötti dokumentumai némileg átfedik egymást, ugyanakkor a névsorok csupán a felvételről és a beiratkozásról tájékoztatnak, míg a főiskolai anyakönyvek részletesebbek.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 65–66.]

Bizonyos hallgatók az egyetemen hagyták személyi okmányaikat tanulmányaik végeztével. Bár ezek forrásértéke csekély, kiváló korjellemző iratok, különösen a Horthy-korszakban keletkezettek, melyek között nemzethűségi igazolásokat és diákegyesületi igazolványokat is találhatunk.

Horn Artúr Kairóban született 1911. március 24-én és Budapesten halt meg 2003. november 24-én. A magyar állattenyésztés és genetika meghatározó tudósa, nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Széleskörű műveltséget szerzett. Kiválóan beszélt angolul, franciául és németül, ezért nemzetközi konferenciákon gyakran mint többnyelvű tolmács vett részt.
Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Hutӱra Ferenc (1860–1934) orvos, állatorvos. Belgyógyászatot, járványtant, kórbonctant, hússzemlét és törvényszéki állatorvostant oktatott. Elsősorban járványos állatbetegségekkel foglalkozott. Fontos eredményeket ért el a sertéspestis elleni védekezésben. 1899-től 1933-ig töltötte be a rektori tisztséget intézményünkben, amely irányításával egyetemi képzést nyújtó főiskolává fejlődött. A Marek Józseffel közösen írt és idegen nyelvek sokaságára lefordított Állatorvosi belgyógyászat című tankönyve évtizedeken át volt az állatorvosok képzésének egyik alapműve szerte a világon.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.