Uhl Antal 1902. január 16-án született Mohácson és 1982-ben hunyt el Baranyaszentgyörgyön. Teológiát végzett, 1924-ben szentelték pappá. Lelkészként működött Bakóczán, Hőgyészen, majd Pécsváradon. Német-francia nyelvtudása miatt 1931-ben Lille-ben a magyar munkások lelkésze lett. A német megszállás alatt Párizsba rendelték a magyar katolikus misszió vezetőjének. Több száz magyar zsidót mentett meg. 1942-ben a Gestapó Párizsban letartóztatta, elítélték és kiutasították Franciaországból. Hazatérte után 1943-tól haláláig Baranyaszentgyörgy plébánosa volt, 1971-től prépostként tevékenykedett. Több műve is megjelent, elmélkedések és lelki jó tanácsok papok és világiak számára.

A tanszék iratai csak 1960-tól állnak rendelkezésre, ám ekkortól is hiányosan, jórészt különböző témák szerint és időrendben csoportosítva, így egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyag fele iktatott iratokból áll, másik felét előadások, kéziratok, Tudományos Minősítő Bizottsággal kapcsolatos jegyzőkönyvek, kandidátusi tézisek és a Helytörténeti munkacsoport iratai teszik ki. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Ujházy Lászlóné született: Salusinszky Marietta (Budapest, 1925-1982) a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1945-50 között végezte tanulmányait és angol politikai gazdaságtan tárgyakból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai közben ösztöndíjasként összegyűjtötte Angliában az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc korabeli angliai sajtóvisszhangját. 1950-52-ig középiskolai tanár 1952-55-ig az Idegen Nyelvek Főiskoláján, az angol tanszéken tanított tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Ezután öt évig Kínában tartózkodott, ahol angol - német - francia nyelvtudása mellett megtanulta a kínai nyelvet is. 1960-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol tanszékén dolgozott, kezdetben tanársegédi 1975-től pedig adjunktusi beosztásban. Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg, dolgozatát a 19. századi amerikai regény kiemelkedő alakjáról Hermann Melwille-ről írta. 1977-ben docenssé nevezték ki. Tudományos érdeklődése elsősorban az amerikai irodalom és az angol történelem felé irányult, egyetemi jegyzetet is írt "A brit nép története" címmel. Csekély terjedelmű hagyatékában személyi iratok, levelezés nem található, az iratok zömmel tudományos jellegűek: kéziratok, jegyzetek, szakirodalom másolatok.

A Fond többségében nyári egyetemek anyagait, pályázatokat, meghívókat, sajtó anyagot, konferenciák anyagait, iktatott- és iktatás nélküli levelezést, Hungarológiai Tanács iratait tartalmazza.