A doktorrá avatásokról a Rektori Hivatalban külön nyilvántartást vezettek tanévenkénti tagolásban, egy köteten belül karonként szétválasztva. A személyi adatokon kívül a doktorrá avatás napját tartalmazzák. Szoros betűrendben vannak, így könnyen kutathatók.

Az Állam- és Jogtudományi tudorság megszerzését kezdettől fogva feltételhez kötötték. Ennek egyik eleme a doktori szigorlat letétele volt, amelyet Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1883. évi rendeletéig egységesen kellett letenni. 1883-as rendelettel ketté választották a jogtudori és az államtudományi doktori képesítést. A szigorlati rendszerben 1946-ban következett be változás, amikor ismét bevezették az egységes szigorlatokat. Ez már a maihoz hasonló rendszerű volt, a hallgatók a szigorlatokat tanulmányaik során tették le, s az eredeti szigorlat helyét lassan átvette az egyre szigorodó államvizsga.
Tekintve, hogy a beiratkozási anyakönyvek az 1919-es esztendőig elpusztultak, ez a sorozat részben pótolhatja a hiányt. Amennyiben a hallgató csak egy szigorlatig is eljutott, valamennyi személyi adatát belejegyezték a jegyzőkönyvekbe. Nyelvük 1875-ig latin, azután magyar. A kötetek nagy része rendelkezik regiszteres névmutatóval.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.

Magyarországon 1993-ban vezették be fokozatosan, a megváltozott és egységesülő európai, illetve az akkor már közel egy évszázada alkalmazott amerikai szokásnak megfelelően a PhD-t. A sorozatban a PhD fokozat szerzéssel kapcsolatos iratok találhatók.