Levéltárunk bizonyos iratai egyedi jellegük miatt besorolhatatlanok más fondokba, anyaguk vagy formájuk miatt a szokványostól eltérő módon kell tárolnunk őket, illetve nem kapcsolódnak ugyan egyetemünk történetéhez, mégis fontos adalékokat tartalmaznak a magyar állatgyógyászat múltjának megismeréséhez. Belőlük alakítottuk ki ezt a gyűjteményes fondot.
A fond 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Az állagot eredeti, pergamenből vagy papírból készült, jórészt függőpecsétes, régi típusú oklevelekből állítottuk össze. Többségüket természetesen állatorvosok kapták, de akad néhány kivétel.

Bizonyos hallgatók az egyetemen hagyták személyi okmányaikat tanulmányaik végeztével. Bár ezek forrásértéke csekély, kiváló korjellemző iratok, különösen a Horthy-korszakban keletkezettek, melyek között nemzethűségi igazolásokat és diákegyesületi igazolványokat is találhatunk.

Egyetemünk hajdani ifjúsági egyesületeinek iratai olyan csekély mennyiségben maradtak fenn, hogy külön fondot nem alakíthattunk ki belőlük. Egyenként érdemes áttekinteni őket. Az egyesületek történetéhez a 2–6. fondok iratai is fontos adalékokat tartalmaznak.

A bíróságok gyakran fordultak egyetemünkhöz olyan ügyekben, melyek megoldásához állategészségügyi szakvéleményre volt szükségük. A szenátus eleinte a tanácsüléseken bízott meg egy-egy professzort a keresetek feldolgozásával. Idővel azonban az ügyek száma annyira megnőtt, hogy kezelésükre új bizottságra volt szükség. Ez lett a Felülvéleményező Tanács. Az állag ennek a fórumnak az iratait tartalmazza, hiányos időrendi sorozatban. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az Állatorvostudományi Egyetem Baráti Körét 1989-ben alapította néhány lelkes nyugdíjas állatorvos. A kör célja – más egyetemek civil szervezeteihez hasonlóan – a kapcsolattartás az alma materrel, illetve annak megsegítése.

A bakteriológia a 19. század második felében jött létre. Segítségével korábban rejtélyes és gyilkos fertőzések váltak végre kiismerhetővé. Immáron hatékony intézkedéseikkel az orvosok csökkenthették a kolerajárványok áldozatainak számát, s védőoltást dolgoztak ki olyan rettegett kórok ellen, mint a pestis vagy a torokgyík. Az új eredmények felhasználásával később a vírusokat is felfedezhették.
Hazánk sem óhajtott kimaradni az orvostudomány forradalmából. A Magyar Királyi Állami Bakteriológiai Intézet 1891 őszén nyílt meg. Mivel mind az oktatásban, mind a közegészségügy korszerűsítésében szorosan együttműködött az állatorvosképzéssel, 1908-ban az Állatorvosi Főiskola részévé vált. Itt különálló szervezeti egységként működött 1933 nyaráig, amikor egyesült a Járványtani Intézettel.
Az 1892 és 1899 közötti évek anyaga hiányos, az 1902., az 1928. és az 1929. év iratai pedig elvesztek. A többi év dokumentumai azonban csaknem hiánytalanul maradtak fenn. Az intézet fennhatósága a történeti Magyarország egészére terjedt ki, így a fond a trianoni békeszerződésben elcsatolt megyék és városok közegészségügyének múltjáról is őriz adatokat.
A gyűjtemény jórészt állategészségügyi vizsgálatok felkéréseiből és jelentéseiből áll. Az, hogy az intézet az I. világháború előtt élte virágkorát, majd veszített jelentőségéből, az ügyiratok forgalmának alakulásán is megfigyelhető: számuk 1900 és 1915 között csaknem megnégyszereződött, aztán csökkent.
Az intézet sorszámosan iktatta beérkező iratait. Az 1892-ben, illetve az 1922 és 1928 között keletkezett iktatókönyvek hiányoznak, a meglévők használata pedig nehézkes, mivel index nem készült hozzájuk. A kimenő iratok korabeli másolatkönyveinek 1900 és 1916 közötti részét szintén meglelhetjük a fondban.
Az anyagot nem tagoltuk állagokra. Az iratokat egyenkénti átnézéssel, valamint az iktatókönyvek segítségével kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára. Repertórium (1741) 1787-1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 85-89.