Hunyadi János kormányzó utasítja Dénes esztergomi érseket és Szécsi Miklós komáromi ispánt, hogy birtokaikon és vámjaiknál adjanak szabad és biztonságos átjárást a pozsonyi polgároknak.
Szepesi László alkormányzó és budai várnagy a pozsonyi polgárok és Rozgonyi János közti perben előírt eskü letételét Hunyadi János 1448. június 26-án kelt oklevele értelmében Szent Jakab oktávájára halasztja.
Szunai Albert, Pozsony város Budán tartózkodó ügyvédje tájékoztatja Pozsony városát a kormányzó Budára érkezéséről, és kéri, hogy a szükséges okleveleket és pénzt küldjék meg neki.
Buzágh Aladár irati között személyi vonatkozású iratok alig találhatók, az anyag nagy része tudományos szakcikkekből és a halálakor érkezett részvét-táviratokból, az ezekre küldött válaszokból és nekrológokból áll.
Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.
Ebben az állagban a Rektori Hivatal iktatószám (és kis részben dátum) nélkül különböző témájú iratai találhatók. Az állag első tétele az 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása idején készített egyetemi leltár (Inventarium seu conscriptio collegii suppressa Societatis Jesu Tyrnaviensis). Az iratok között gazdasági ügyekre (pl. alapítványok), egyetemi alkalmazottakra, hallgatókra, tanulmányi ügyekre (vizsgajelentések, felvételik, fellebbezések stb.) kiemelkedő jelentőségű évfordulók megünneplésére, külföldi kapcsolatokra, látogatásokra, jegyzet- és tanulmányügyekre vonatkozó iratok vannak.