Az 1950-es években készült jegyzőkönyvekben a hallgatókra vonatkozó mellékleteket és a vizsgák részletes értékelését is megtalálhatjuk. A névmutatók a régebbi kötetek elején megkönnyítik a kutatást. Egyes kötetek az előző évben megkezdett államvizsgák dokumentumait is tartalmazzák. Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Az 1956-ig keletkezett kötetek a hallgatók összevont vizsganyilvántartásait is tartalmazzák. Az 1956 és 1966 közötti évekből nem maradtak fenn másolatok. Ezek az iratok másodlagos forrásértékűek, a hiányzó nyilvántartások pótlására alkalmasak. Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 79.]
Egyetemünk 1994-ben indította el zoológus képzését, s azt a vele egyidőben alapított Zoológiai Központra bízta. 1997-ben az újonnan alakult Ökológiai és a korábbi Növénytani Tanszék összevonásával létrehozta a Zoológiai Intézetet. Miközben az állatorvosok oktatását érintetlenül hagyta, a zoológusokét átalakította a bolognai folyamat. Biológusok képzésévé szélesítette, s kétszintűvé tette: alapfokú képesítés 2006, mesterfokú pedig 2009 óta szerezhető egyetemünkön. Mivel a biológiát tanulók létszáma kisebb, mint az állatorvostanhallgatóké, nyilvántartásaik terjedelme is gyérebb. Ezért nem választottuk őket külön, hanem egy közös állagot alakítottunk ki belőlük. Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható. [Állatorvosképzés Magyarországon. Alapítva 1787-ben. Szerk. Perényi János. Bp. 2016. 228.]
Akárcsak az előző, úgy ez a fond sem követi a hazai állatorvosképzés történetét, hanem egységesen tartalmazza a különféle típusú tanulmányi nyilvántartásokat. Az állagok ezek szerint a típusok szerint tagolódnak. A fond anyagának 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.
A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.
