Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunk is tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban az esti és levelező tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.

Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.

A kari Tanulmányi Bizottságot 1987 decemberében állították fel, s hat évig működött. Megalakulásakor dékánhelyettes irányította, tagjai az oktatók közül kerültek ki. A későbbiekben a hallgatók képviselői is részt vettek a bizottság munkájában. Feladatai a hallgatók különféle tanulmányi ügyében való döntéshozatal volt (pl. vendéghallgatók, halasztások, szakfelvétel, felmentések, demonstrátori pályázatok).
Az 1991-ben és 1992-ben keletkezett iktatott iratok mutatókönyve megvan, az 1993-as év töredékes anyagát egyenkénti átnézéssel lehet kutatni.

A személyi iratgyűjtők tartalmazzák a hallgatók egyetemi jelentkezéséhez szükséges dokumentumait, mint például a jelentkezési és beiratkozási lapokat, önéletrajzot, törzslapot, felvételi vizsga dolgozatot és eredményét, továbbá a hallgatóról szóló feljegyzéseket és minősítéseket. Az iratgyűjtők nagy része a hallgatóról készült fénykép-melléklettel van ellátva.
Az állag az 1951-1966 között járt hallgatókat fedi le, betűrendben kereshető.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.

Az állag a Tudományos Bizottság iratait, továbbá hallgatói TDK és egyéb tudományos pályaműveket tartalmaz.

Az állag 2 nagy sorozatra oszlik: a régi (1902-1962) és az új típusú anyakönyvekre (1959-). Az új típusú anyakönyveket tagozat szerint külön alsorozatokba rendezték, ezen belül egyes tanulók betűrendben kutathatóak. A tanulók keresését mutatókönyvek segítik.

A kötetek évenkénti bontásban és betűrendben tartják nyilván az ugyanabban az évben első évre beiratkozott diákokat, akiknek az összes hallgatott félévét nyomon lehet követni. Hallgatói névmutató nem készült az állaghoz.

Az iratok között lektori jelentések, megbízások, kimutatások, s a kiadáshoz kapcsolódó levelezés található. 1989-ből fennmaradt egy lista az elavult, selejtezésre ítélt kiadványokról is. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratokat évenként vannak rendezve. Közöttük az egyetemi Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának néhány jegyzőkönyve, a tanárok és diákok cseréje, a tanszékek külkapcsolataira vonatkozó jelentések, az egyetem külföldi intézményekkel kötött egyezményeire, külügyi programok - és jelentések összeállítására vonatkozó iratok találhatók.
Az iratanyag 1956-tól az 1970-es évek közepéig töredékesen maradt fenn, ezután az 1988-as, 1990-es és 1991-es évet kivéve teljesnek mondható. Az 1980-as évektől a külkapcsolatokra vonatkozó iratok nagyobbik részét külön gyűjtötték, s ezért ebbe az állagba kerültek. Ezeket a Dékáni Hivatal mutatókönyveinek segítségével lehet kutatni, az állag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. Külön hangsúlyozandó, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok másik része a Dékáni Hivatal iktatott iratai között található.