Zsigmond király 1436. február 26-án kelt levele értelmében Pozsony megye vizsgálatot végzett április 20-án arról, hogy a dévényi alvárnagyok, uruk, Garai László megbízásából több alkalommal hatalmaskodást követtek el Pozsony várossal szemben.

A pozsonyi káptalan átírja Miklós esztergomi vikárius 1440. március 22-én kelt levelét, amelyben utasítja a kürti és szerdahelyi plébánosokat, hogy Nyárasd falu tizedét szedjék be és a korábbi interdiktumot, amelyet a tizedszedők róttak ki rájuk, vonják vissza.

A fond a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztályának iratanyagát tartalmazza. A vezető testülettel, az épületek üzemeltetésével és a Központ pénzügyeivel kapcsolatos iratok találhatóak meg benne. Az iratanyagban vannak a Pedagogikum Központ alapítása előtti dátumozással ellátott dokumentumok is, ezek általában pályázati anyagok, amelyek több éven keresztül zajlottak, így megbontásuk nem indokolt.

Szentmiklósi Pongrác (másként Branci Pongrác) az oklevélben felsorolt feltételekkel fegyverszünetet köt Pozsony város lakosaival 1441. április 24-ig.

Rozgonyi István pozsonyi ispán levele Pozsony városának a pozsonyi vár megtámadásáról és a fegyverszünetről.

Az iratanyagban található a Horthy Miklós Jubileumi Alapítvány alapítólevele és ügyrendi szabályzata. A Horthy István kollégium hallgatóinak névsora, valamint a nyári gyakorlatokról készített részletes beszámolóik. Találhatók ezenkívül a fondban még visszaemlékezések, életrajzok, újságcikkek a Kollégiummal kapcsolatban.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.