Showing 3682 results

Archival description
Print preview View:

5 results with digital objects Show results with digital objects

Élelmiszerhigiéniai Tanszék

A hús- és tejhigiénia a 19. század végén került az állatorvosképzés tárgyai közé. Az előbbit Hutӱra Ferenc (1860–1934), Breuer Albert (1870–1930) és Semsey Géza (1894–1947), az utóbbit pedig Fettick Ottó (1875–1954) oktatta, akinek a munkáját 1905-től tejhigiéniai laboratórium segítette.
Már a 19. és 20. század fordulóján jogszabályok írták elő, hogy a hús és a tej forgalmazását állatorvosoknak kell ellenőrizniük. Ennek megfelelően a tanári kar szeretett volna külön szervezeti egységet létesíteni az élelmiszerhigiéniának. 1934-ben azonban főiskolánk a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem része lett, ahol nem volt lehetőség a terv megvalósítására, sőt a tejhigiéniai laboratórium is megszűnt. Így a tanszék csak jóval később, 1949-ben alakulhatott meg.
Mivel az utolsó iratok 1972-ben keletkeztek, a későbbi időszak iránt érdeklődő kutatóknak az 1 – 6. fondokat ajánljuk.
A fond 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 287–293.]

Állattenyésztési Tanszék

Az állatorvosképzést mindenütt a haszonállatállomány megóvásának és gyarapításának igénye hívta életre. Nem volt ez másként hazánkban sem, így érthető, hogy az állattenyésztéstan kezdeményeit már Tolnay Sándor (1747–1818) munkásságában meglelhetjük a 18. és 19. század fordulóján.
Az 1860-as évektől Margó Tivadar (1816–1896), az állattan és az összehasonlító anatómia professzora a pesti tudományegyetemen hirdette Charles Darwin tanait. Ezek hatására Zlamál Vilmos (1803–1886) és adjunktusa, Galambos Márton (1820–1872) hozzáfogott a modern állattenyésztéstan elméleti megalapozásához. Munkájuk gyümölcseként 1873-ban alakult meg intézményünk állattenyésztéstani tanszéke Tormay Béla (1839–1906) vezetésével.
Az 1956 előtti és 1968 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondok áttekintését ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 242–243.]

Rendelőintézet

A 19. század első felében sok veszett kutya kóborolt Pest-Buda utcáin. A városvezetés ezért úgy intézkedett 1842-ben, hogy a gyanús állatokat az állatgyógyintézetbe kell szállítani s megfigyelni, vajon jelentkeznek-e rajtuk a végzetes betegség tünetei. A vesztegzárban tartott jószágok száma évről évre nőtt a Stáció (ma Baross) utcában működő intézményben. A növekedés még nagyobb lendületet vett 1852-től, amikor Galambos Márton (1820–1872) klinikai előadásokat kezdett tartani a kisállatok kórházában. 1865-ben a tanártestület javaslatot terjesztett fel a Helytartótanácshoz, melyben azt kérte, hogy legyenek kötelezőek ezek a gyakorlati órák. Egyetemünk ekkortól számítja az ambulatórium és poliklinika működését.
Az állatorvosi rendelés 1896-ban kezdődött intézményünkben. Eleinte a hallgatók a belgyógyászati osztály segédtanárának vezetésével mentek házhoz kezelni a gyengélkedő állatokat. Rendelőnk 1899 óta látja el a campusra szállított betegeket.
Az 1960 előtti és 1974 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 394–395.]

Általános Állattani és Parazitológiai Tanszék

A 18. század végének és a 19. század első felének állatorvosi hallgatói a „historia naturalis specialis” kurzusain tanulhattak állattani ismereteket. A zoológia 1852-ben került az előkészítő tárgyak közé. A 19. század második felében Szabó Alajos (1818–1904), Thanhoffer Lajos (1843–1909), Tormay Béla (1839–1906), Monostori Károly (1852–1917) és Nádaskay Béla (1848–1933) oktatták a tudományágat. Anyaga ekkoriban a háziállatoknak, azok vadon élő rokon fajainak és néhány élősködőnek az ismertetéséből állt, valamint Margó Tivadar darwinista tanításaira épült.
A parazitológiát először Rátz István (1860–1917) oktatta a kórtan részeként, s ő hozta létre a parazitológiai múzeumot is. Utóda, Kotlán Sándor (1887–1967) tette a parazitológiát modern, klinikai tudománnyá, s fejlesztette a múzeumot laboratóriummá. Ez a műhely 1929-ben rendkívüli, 1935-ben pedig rendes tanszékké alakult.
Az 1982 előtti és 2003 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 257–260.]

Gyakorló klinikák, Üllő, Lovas Tanüzem, alapítványok, MOÁE, kft.-k

A fond az egyetemen alapított vagy az egyetemhez szorosan kötődő szervezetek iratait tartalmazza.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Kémia Tanszék

Az orvostudományban elengedhetetlenek a kémiai ismeretek a szervezet működésének és a gyógymódok hatásának megértéséhez. Nincs ez másként az állatorvoslásban sem. Egyetemünk hallgatóinak 1857 óta kell kémiát tanulniuk. A tárgyat eleinte Galambos Márton (1820–1872) oktatta magyarul és németül. Halála után az élettan professzora, Thanhoffer Lajos (1843–1909) folytatta a munkát mindaddig, amíg 1879-ben meg nem alakult az önálló Kémia Tanszék Liebermann Leó (1852–1926) vezetésével.
Az 1965 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 344.]

Results 221 to 230 of 3682