A Dékáni Hivatal tanévenként, csoportszámos rendszerben iktatott iratanyaga az iktatólapok segítségével kutatható. Az 1956/57-es tanév iktatólapjai hiányosak.

1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.

Nappali tagozatos (4 kötet) és esti tagozatos (2 kötet) hallgatók törzskönyvei találhatók az állagban.

A könyvtárra vonatkozó iratok 1779-től - kezdetben elsősorban német nyelven - állnak rendelkezésünkre. Az iktatott iratok jól kutathatók, rendezettek, a kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik, melyek azonban bizonyos éveknél - 1865-ig teljesen - hiányoznak.

Az állag ülési jegyzőkönyvekből, beszámolókból és vitaanyagokból áll.

A BEAC iratait tartalmazza 1912-1935, illetve 2001-2006 között. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokra vonatkoznak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.

A kulturális szervezetek munkáját a Rektori Hivatalon belül működő Kulturális Osztály irányította. Az 1973. október 23-án benyújtott javaslat szerint a Kulturális Osztály Kulturális Titkársággá alakult át, amelyet 1976. április 1-jétől Közművelődési Titkárságnak neveztek. A Közművelődési Titkárság alá tartozott az Eötvös Klub, az Egyetemi Színpad és az Eötvös Művészeti Együttes, amelynek több művészeti csoportja volt (Bartók Béla Énekkar, Egyetemi Koncertzenekar, Egyetemi Táncegyüttes, Universitas Együttes, Balassi Bálint Szavalókör, Amatőrfilm Klub, Irodalmi Alkotókör). 1987-ben a Közművelődési Titkárság megszűnt.

A Kari Tanács a kar legjelentősebb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, időről-időre a társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatóság képviselői voltak. A Kari Tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, a szükséghez képest azonban gyakrabban is összehívta a dékán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az Egyetemi Tanács közös ülést tartott a Kari Tanáccsal. Az Országos Levéltárban 1956-ban bekövetkezett tűzvészben a beszállított jegyzőkönyvi anyag tekintélyes része megsemmisült. A század elején (pontosabban 1935-ben, amikor Eckhart Ferenc kitűnő kartörténeti művét megjelentette) még 1760-ig visszamenőleg a kutatók rendelkezésére állottak a kar tanácsának jegyzőkönyvei és iratai. Jelenleg az első jegyzőkönyv, mely a levéltár birtokában van, 1900-ból származik. A jegyzőkönyvek sorozata az 1982-ig hiánytalan.
A jegyzőkönyveket tanévenként kötötték egybe. Az ötvenes évek közepétől 1962-ig, illetve 1988-tól a jegyzőkönyvek kötetlen állapotban, dobozban vannak. A kötetekhez mutató nem készült, egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az 1905/06-os tanévtől azonban az 1944/45-ös tanévig fennmaradtak a tanácsülési ún. "nyilvántartási naplói".
A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy a felszabadulás előtti időkből szórványosan maradtak csak ránk iratok: a kari tanács üléseiről készített feljegyzések az egyetlen teljes forrásanyag a kar működéséről.

Az állagban a SZET működésének teljes időszakára vonatkozó iratanyag megtalálható. Az iratokat évrendben sorszámosan iktatták, kutatásukat majdnem hiánytalan iktatókönyv-sorozat teszi könnyebbé.