A fond jórészt az egyik bölcsészkari alapszervezet anyagából áll. Bár az 1959 és 1962 közötti időszakról fennmaradt néhány egyetemi pártbizottsági határozat, az iratanyag a hetvenes évek közepétől tekinthető folyamatosnak. A dokumentumok között nem csak az MSZMP-re, hanem a KISZ működésére, és elszórtan a szakszervezetre vonatkozó iratok is találhatók. Külön állagban helyeztük el a pénzügyi nyilvántartásokat, melyek jórészt a tagdíjfizetésekből állnak. 1980-ban ugyan szabályozták a párt iratkezelését, ám ezt esetünkben nem tartották be, emiatt az iratokat évrendbe raktuk, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az iratanyag a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és elődei iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne köznevelési gyógypedagógia iskolák iratai is.

A fondban kizárólag az írásbeli és szóbeli vizsgákon készült jegyzőkönyvek találhatók, amelyek hiteles igazolás kiadására nem alkalmasak.

A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.

A fond a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztályának iratanyagát tartalmazza. A vezető testülettel, az épületek üzemeltetésével és a Központ pénzügyeivel kapcsolatos iratok találhatóak meg benne. Az iratanyagban vannak a Pedagogikum Központ alapítása előtti dátumozással ellátott dokumentumok is, ezek általában pályázati anyagok, amelyek több éven keresztül zajlottak, így megbontásuk nem indokolt.

Az iratanyagban található a Horthy Miklós Jubileumi Alapítvány alapítólevele és ügyrendi szabályzata. A Horthy István kollégium hallgatóinak névsora, valamint a nyári gyakorlatokról készített részletes beszámolóik. Találhatók ezenkívül a fondban még visszaemlékezések, életrajzok, újságcikkek a Kollégiummal kapcsolatban.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.