449 találat látható

Az iratok a József Ipartanoda működése során keletkeztek. A fond az intézmény korai, 1846–1850 közötti időszakát dokumentálja. Az anyag a műegyetemi előzmények közé tartozik, és a BME intézménytörténetének egyik alapforrása.

Az állag a József Ipartanoda (1846–1850) ügyviteli iratait tartalmazza, tételszinten, az iktatás rendjében, négy dobozban. Az iratok az intézet alapítását, megnyitását és mindennapi működését dokumentálják: tanári kinevezések és pályázatok (Karácson Mihály igazgató, Arenstein József, Sztoczek József, Nendtvich Károly, Mihálka Antal, Juhbál Károly, Conlegner Károly, Engerth Vilmos és mások), tanszékek felállítása és átalakítása, tantervek és előadásvázlatok, hallgatói felvételi és fegyelmi ügyek, beiratkozási és tandíjszámadások, az épület és a felszerelések (tudományos eszközök, ásványgyűjtemény, árugyűjtemény, könyvtár) beszerzése és üzemeltetése, valamint az intézet és a Helytartótanács, illetve később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közötti hivatalos levelezés. Külön tematikus csoportot képeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás és az abszolutizmus időszakára vonatkozó iratok: a hallgatók 12 pontja, az intézet hadikórházzá, illetve laktanyává alakítása, a tanárok elbocsátása és felfüggesztése (Arenstein József, Lövy/Lövényi József), gróf Cziráky János királyi biztos kinevezése és vizsgálatai, valamint az Ipartanoda 1849 novemberi újraindítása. Számos tétel hiányzik.

A fond a Joseph Industrieschule/Joseph Polytechnicum, majd József Műegyetem 1850 és 1871 közötti intézményi működését dokumentálja: tanártestületi és igazgatói ülések jegyzőkönyveit, valamint az Igazgatói Hivatal teljes ügyviteli irattárát. Az iratok az intézmény szervezeti átalakulásait kísérik végig – az 1850-es Joseph Industrie Schule megalapítását, az 1854-es budai várba történő áthelyezést, az 1856-os egyetemi rang visszanyerését, a magyar nyelvű oktatás 1860 utáni visszaállítását, az 1865-től bevezetett műszaki és közgazdasági osztályokra való tagozódást, az 1867/68-as tanévtől kezdődő további differenciálódást (gépészek, általános mérnökök, vegyészek, kereskedők és mezőgazdák képzése), és végül az 1871-es új egyetemi szervezeti szabályzat előzményeit. Az iratok tematikusan kiterjednek a tanári kinevezésekre, a tanügyi igazgatásra, a hallgatói ügyekre, valamint az intézmény gazdálkodására és működésére vonatkozó mindennapi hivatali levelezésre.