Showing 449 results

Az iratok a József Ipartanoda működése során keletkeztek. A fond az intézmény korai, 1846–1850 közötti időszakát dokumentálja. Az anyag a műegyetemi előzmények közé tartozik, és a BME intézménytörténetének egyik alapforrása.

Az állag a József Ipartanoda (1846–1850) ügyviteli iratait tartalmazza, tételszinten, az iktatás rendjében, négy dobozban. Az iratok az intézet alapítását, megnyitását és mindennapi működését dokumentálják: tanári kinevezések és pályázatok (Karácson Mihály igazgató, Arenstein József, Sztoczek József, Nendtvich Károly, Mihálka Antal, Juhbál Károly, Conlegner Károly, Engerth Vilmos és mások), tanszékek felállítása és átalakítása, tantervek és előadásvázlatok, hallgatói felvételi és fegyelmi ügyek, beiratkozási és tandíjszámadások, az épület és a felszerelések (tudományos eszközök, ásványgyűjtemény, árugyűjtemény, könyvtár) beszerzése és üzemeltetése, valamint az intézet és a Helytartótanács, illetve később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közötti hivatalos levelezés. Külön tematikus csoportot képeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás és az abszolutizmus időszakára vonatkozó iratok: a hallgatók 12 pontja, az intézet hadikórházzá, illetve laktanyává alakítása, a tanárok elbocsátása és felfüggesztése (Arenstein József, Lövy/Lövényi József), gróf Cziráky János királyi biztos kinevezése és vizsgálatai, valamint az Ipartanoda 1849 novemberi újraindítása. Számos tétel hiányzik.

A fond a Joseph Industrieschule/Joseph Polytechnicum, majd József Műegyetem 1850 és 1871 közötti intézményi működését dokumentálja: tanártestületi és igazgatói ülések jegyzőkönyveit, valamint az Igazgatói Hivatal teljes ügyviteli irattárát. Az iratok az intézmény szervezeti átalakulásait kísérik végig – az 1850-es Joseph Industrie Schule megalapítását, az 1854-es budai várba történő áthelyezést, az 1856-os egyetemi rang visszanyerését, a magyar nyelvű oktatás 1860 utáni visszaállítását, az 1865-től bevezetett műszaki és közgazdasági osztályokra való tagozódást, az 1867/68-as tanévtől kezdődő további differenciálódást (gépészek, általános mérnökök, vegyészek, kereskedők és mezőgazdák képzése), és végül az 1871-es új egyetemi szervezeti szabályzat előzményeit. Az iratok tematikusan kiterjednek a tanári kinevezésekre, a tanügyi igazgatásra, a hallgatói ügyekre, valamint az intézmény gazdálkodására és működésére vonatkozó mindennapi hivatali levelezésre.

A fond a Kir. József Műegyetem (1871–1934) Rektori Hivatalának iratait tartalmazza négy állagban. Az iratanyag az intézmény valamennyi alapvető igazgatási-oktatási funkcióját lefedi.

a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1872–1934)
Az egyetemi tanács – amelynek tagjait a kinevezett rendes tanárok és a magántanárok választott képviselői alkották, a rektor és a dékánok elnökletével – évente általában négy rendes ülést tartott, rendkívüli ülésekre szükség szerint került sor. A rektor és a dékánok megválasztása az egyetemi tanácsülésen történt. A gyűjtemény a századvélt megelőző évekre vonatkozóan hiányos; 1901-től szinte hiánytalan.

b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1874–1934)
A rektori tanácsüléseken a rektor és a dékánok vettek részt; ez a testület tárgyalta az universitással kapcsolatos legfontosabb ügyeket. A tanácsülési jegyzőkönyveket keletkezésükkor külön bekötve őrizték. 1903 előttről összefüggő sorozat nem maradt fenn.

c) A Rektori Hivatal iratai (1871–1934)
A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (104 doboz, 1871–1934), (2) iktatókönyvek (10 kötet, 1919–1935), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1918–1940, köztük az 1917–1940 közötti összesített név- és tárgymutató).

Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (I) személyzeti ügyek (tanár- és segédtanszemélyzet-kinevezések, illetmény- és nyugdíjügyek, magántanári képesítések, mérnöki cím kérdése); (II) hallgatói ügyek (felvétel, tandíjak, ösztöndíjak, fegyelmi eljárások, statisztikai adatok, nőhallgatók felvétele, katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények); (III) igazgatás és szervezet (szervezeti szabályzatok, kari és rektori tanácsi ügyek, rektor- és dékánválasztások, iratkezelés szabályozása, könyvtári ügyek, numerus clausus, fegyelmi és igazolási eljárások); (IV) pénzügyi és gazdasági ügyek (éves költségvetések, beruházások, ösztöndíj-alapítványok, építkezések, bérelt helyiségek); (V) tudományos és oktatási ügyek (tantervi módosítások, új tanszékek szervezése, külföldi kapcsolatok, oklevélhonosítások, műszaki doktori ügyek, szakvélemények); (VI) háborús időszak (1914–1918) és az azt követő átmenet (katonai behívások, hadisegélyek, hadigondozottak, Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások, trianoni következmények: elcsatolt területekről érkező hallgatók, selmeci akadémia áthelyezése).

d) A Kir. József Műegyetem évenkénti összefoglaló pénzügyi jelentései (1884–1906)
Egy kötetben összefoglalt éves pénzügyi és gazdasági állapotjelentések, amelyek átnézéssel kutathatók.

A fond a Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatalának 1949–1998 (2003) közötti iratait fogja össze hat állagban, amelyekhez a munkatervek és fejlesztési tervek önálló sorozata csatlakozik. Az iratanyag az intézmény egész működési körét lefedi: az oktatási és tudományos tevékenységet, a karközi koordinációt, a személyügyi és gazdálkodási igazgatást, a politikai-ideológiai vonatkozásokat (különösen az 1950-es évek), a fejlesztési terveket és az építési beruházásokat, valamint a rendszerváltás utáni szervezeti átalakulásokat.

a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékletei (1949–1991): Az Egyetemi (Nagy)Tanács üléseiről készült, mellékleteket is tartalmazó kötetes anyag. Az 1949/50-es tanévtől az 1990/91-es tanévig terjed; az 1956/57-es tanév anyaga részleges hiányokat mutat. Az ülések mellékletei (előterjesztések, határozatok, statisztikák) az 1970-es évektől egyre terjedelmesebbekké válnak, indokolva, hogy egy-egy tanévi anyag 2 dobozt tölt meg.

b. Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1949–1991): A Rektori Tanács üléseiről, az intézmény legfontosabb operatív ügyeit tárgyaló testületről készült anyag. 17 dobozban (17+1 besorolandó/selejtezendő). Az 1965/66. és 1966/67. tanévek anyaga hiányzik. Az anyag a kötetek egyenkénti átnézésével kutatható; az 1950-es évek időszakára az 5/b és 5/a anyagok egybefonódva, tematikusan párhuzamosan értelmezendők az 5/c csoportszámos iratanyaggal.

c. A Rektori Hivatal iratai (1950–1998): A fond legterjedelmesebb, három sorozatra (iratok, iktatókönyvek, mutatókönyvek) tagolt állagát 506 doboz és 68 kötet alkotja (60,72 ifm). Az iktatás rendje az évek során változott: Az 1950-es években a csoportszám-alapú rendszerben a fő iktatott iratcsoportok a dolgozók általános és egyedi személyi ügyei, a hallgatók tanulmányi és fegyelmi iratai, valamint a „műszaki felsőoktatás ügyei” voltak; ezek mellett erős ideológiai és ünnepségi dokumentáció jelenik meg (Kossuth-díj, kitüntetések, Marxizmus tanszék, párt- és tömegszervezetek). 1972-től az irattári terv bevezetésével a rektori iratok már tételszámok szerint strukturálódnak (1–30: vezetési ügyek, 31–58: dolgozók, 82–100: oktatás, 131–147: kutatás, 181–202: nemzetközi kapcsolatok, 221–285: gazdasági ügyek, 324–387: hallgatók stb.), és a Word-jegyzékben a dobozok konkrét tételszám-listákhoz vannak rendelve. A 70-es évektől így a korábbi személyzeti‑hallgatói túlsúly mellé felzárkóznak az Egyetemi Tanács és kari testületek dokumentumai, a tantervi és felvételi iratok, a szerződéses kutatások, a tudományos fokozatokkal kapcsolatos dossziék, valamint a nemzetközi konferenciák és tanulmányutak iratai. Az 1979-es irattári terv módosításai – külön számítógépes munkaigénylő, gépnapló és karbantartási napló tételek, „gyvitelgépiesítés” és külön informatikai ügyiratok – jelzik, hogy a 80-as évekre az informatika, az automatizált ügyvitel, illetve a gazdasági‑jóléti dokumentáció (ösztöndíjak, lakásépítési hozzájárulás, munkavédelem) válnak a rektori iratanyag meghatározó tömbjeivé. Az 1990-es évektől az iratkezelési szabályzat már a felsőoktatási és közalkalmazotti jogszabályok által nevesített hallgatói és személyzeti nyilvántartásokat tekinti iratnak, és az elektronikus iktatást, illetve az elektronikus rendszeren érkező iratok papírra nyomtatott, bekötött állományait integrálja az irattári tervbe.

d. Nem iktatott iratok (1949–1999): Vegyes jellegű, a szabályos iktatórendszeren kívüli iratgyűjtemény, 21 doboz + 2 kötet (2,67 ifm) teljesen feldolgozva. Tartalmazza: az 1949–1952 közötti ötéves tervvel kapcsolatos iratokat; az 1950-es évek gazdálkodási, hallgatói és bizalmas anyagait; az 1951–1960 közötti aspiránsok betűrendes személyi anyagait (10 doboz); az 1952–1976 közötti rektori körlevelek sorozatát; és különböző egyéb iratcsoportokat. Emellett 67 rendezendő doboz és 73 kötet vár feldolgozásra az 1980–1999 közötti időszakból (rektorhelyettesi iratok, akkreditációs anyagok, szakindítási kérelmek, egyéb értekezletek).

e. Minősített iratok (1958–1993): A Rektori Hivatal TÜK-kezelésű (Titkos Ügykezelés) iratai, 28 dobozban (3,36 ifm). Az anyag tartalmaz szigorúan titkos és szolgálati használatra szóló iratokat, köztük: kutatóintézeti éves kutatási jelentéseket (Nehézvegyipari Kutató Intézet, Nagynyomású Kísérleti Intézet, Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet); katonai és ipari vonatkozású, minősített tanulmányokat; TÜK-iktatókönyveket (1953–1997). Az anyag kutathatóságát az 1995. évi LXVI. tv. és az iratminősítés felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályok szabályozzák; a minősítések felülvizsgálata esetenként szükséges.

f. Személyi dossziék: Az oktatói és kutatói személyzet személyi dossziéinak betűrendes gyűjteménye, 88 dobozban (8,80 ifm). A dossziék az intézmény alkalmazottainak (elsősorban az oktató- és kutatószemélyzet) személyi adatait, beosztási dokumentumait és munkaviszony-igazolásait tartalmazzák. Keletkezési idejük nem rögzített egységesen, de az iratokból következtethetően a korszak egészére kiterjednek. Adatvédelmi szempontból fokozottan korlátozott hozzáférésű állag.