A korszak iratanyaga igen hézagos, leginkább az 1920 és 1933 közötti. Ekkoriban az iratokat már előnyomott kísérőlapokon fogalmazták, s az ügyiratokat is abban tartották. Az iktatás a korszerű, alapszámos rendszerű volt, mégsem állíthattuk helyre az eredeti irattári rendet az anyag csekély mennyisége és az iktatókönyvek hiánya miatt, vagyis kénytelenek voltunk egyszerű számsorrendet kialakítani. A kevés nem iktatott vagy szám nélküli dokumentumot külön helyeztük el az egyes naptári évek végén. A kutatás csak szálankénti átnézéssel lehetséges. A korszakból jelentős mennyiségű miniszteriális anyagot őriz a Magyar Országos Levéltár, így azzal együtt kellő pontossággal tárhatjuk fel az intézet korabeli történetét. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 40–42.]
Az állag betegfelvételi naplókból áll. Ezekben az állatok tulajdonosának nevét és lakhelyét, a beteg állat leírását, illetve a kór megnevezését olvashatjuk a betegfelvétel napjának sorrendjében. A köteteknek nincs különösebb jelentőségük, csupán mintaként helyeztük el őket a levéltárban. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 99.]
Egyetemünk hajdani ifjúsági egyesületeinek iratai olyan csekély mennyiségben maradtak fenn, hogy külön fondot nem alakíthattunk ki belőlük. Egyenként érdemes áttekinteni őket. Az egyesületek történetéhez a 2–6. fondok iratai is fontos adalékokat tartalmaznak.
A nyomtatott és iktatott kórlapok a páciens állatok leírását, kórelőzményét, állapotának bemutatását, valamint tulajdonosának személyi adatait tartalmazzák. Belőlük kiderülnek a betegség tünetei, majd a gyógyítás teendői. Néhány kórlaphoz a kezelésben résztvevő hallgatók bővebb, kéziratos esettanulmányai fűződnek tapasztalataikról és következtetéseikről. A kórlapok között nagyhírű állatorvos tudósok megfigyeléseire és dolgozataira is bukkanhatunk. Ilyen például az 552/1894. számú esetleírás, amely nagyrészt Zimmermann Ágoston munkája. Az állag iratait időrendben helyeztük el. Az anyagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 97–98.]
A sorozatban pályázati ívek, felvételi kérvények, életrajzi adatok és ajánló levelek találhatók. Az iratok az elutasított hallgató neve szerinti betűrendben találhatók.
Az iratanyag tartalma nagyon vegyes: iktatókönyv, miniszteri kinevezések, középiskolai állások betöltésére vonatkozó hirdetmények, leltárak, a Vöröskereszt Egylet által az első világháború idején a Collegiumban berendezett kórház iratai, fényképek, levelezőlapok.
Az iratok tartalmazzák a jelentkezési íveket, amelyeken a pályázó neve, születésének helye, ideje, vallása, apja vagy gyámja neve, polgári állása, tanulmányai és tanulmányi eredményei olvashatók. Szerepelnek rajta továbbá választott szaktárgyai, a felvételi vizsga időpontja és eredménye, továbbá a pályázó saját kezű kérvénye, amelyben felvételét kéri. Az iratokhoz csatolták az ajánlóleveleket is. Több esetben itt találhatók a minősítések is, valamint a hallgatók által a Collegium igazgatóságához írt levelek és a gyászjelentések. Az anyag elrendezése betűrendben történt.
