A 1787 és 1850 közötti állatorvosi hallgatók tanulmányi eredményeit rögzítő iratokat, az orvostanhallgatók osztályozási könyveit (libri classificationum) a Semmelweis Egyetem levéltárában találhatjuk. A kötetekben elkülönülnek a magyar és a német nemzetiségű tanulmányi eredményei a személyi adatokkal együtt. Az 1845 utáni adatok egy részét a mi 66/a. állagunk dokumentumai is tartalmazzák.
Az állatorvosi szigorlatok rendje többször változott másfél évszázad alatt. A könyveket a szigorlatok szerint csoportosítottuk, a csoportokon belül pedig időrendet alakítottunk ki. Ismertetésünkben is ezt a rendszert követjük, megadva a szigorlati tárgyakat és a kötetek időhatárait.
Régi rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:
1851 után a szigorlatok osztályozási naplói és jegyzőkönyvei már önálló sorozatban maradtak fenn. Az 1860 előttiek a hallgatók nevét és a három részből álló vizsga (elméleti, gyógyászati, sebészeti), valamint az írásbeli munka eredményét tartalmazzák. Az 1851 és 1860 közöttiek némelyike német, a későbbiek kizárólag magyar nyelvűek. Az 1855 és 1860 közötti vizsgakönyvek elvesztek. Az 1860 utáni iratokból a hallgatók koráról, vallásáról, születési helyéről, valamint az első és a második szigorlat eredményéről tájékozódhatunk, tantárgyankénti bontásban.
Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:
Miután bevezette az előszigorlatot 1890-ben, intézményünk ennek és az első szigorlatnak az osztályzatait ugyanazon jegyzőkönyvekben rögzítette. A gyakorlat mindössze az 1894/1895. tanévig volt érvényben, mivel ekkortól valamennyi szigorlatról külön jegyzőkönyv készült.
Előszigorlati jegyzőkönyvek:
1890-től az akadémia szigorlatonként új nyilvántartásokat vezetett. A kötetek a hallgató nevét, érdemjegyeit és szigorlatának idejét tartalmazzák. Az előszigorlat tárgyai 1890 után a növénytan, a természettan, a vegytan és a patkolástan voltak. Az 1900 és 1918 közötti évek jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. 1918-ban alapvizsgára módosult a diákok első nagy próbatételének elnevezése, tárgyösszetétele pedig állattanra, növénytanra, orvosi fizikára és kémiára változott. 1948-tól már az általános állattan, a növénytan, az orvosi fizika és az orvosi kémia ismereteit kérték számon a vizsgáztatók.
Első szigorlat jegyzőkönyvei:
Az első szigorlat tárgyai a leíró és tájbonctan, az élet- és szövettan, valamint a gyógyszertan voltak. 1900 után a sor az általános kórtannal és a parazitológiával gyarapodott. Az 1921 és 1932 közötti évek jegyzőkönyvei hiányoznak. A harmincas évektől anatómia és fejlődéstanból, élettanból, szövettanból, valamint gyógyszertan és méregtanból kellett számot adniuk a hallgatóknak. 1949-től előbb a mezőgazdasági enciklopédia, majd a politikai gazdaságtan került a tárgyak közé.
Második szigorlat jegyzőkönyvei:
A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.
Második szigorlat jegyzőkönyvei:
A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.
Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 73–76.]
