- HU HU-ÁOTKLM* I.007.c
- Állag
- 1999-2013
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Állatorvostan-hallgatói leckekönyvmásolatok
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A Tanulmányi Osztály 1993 óta nem készít nyomtatott hallgatói törzskönyveket, helyettük a hallgatói leckekönyvek másolatait kötteti be. Így napjainkban ezek az iratok az elsődleges forrásai az egyetemünkön végző hallgatók tanulmányainak. Az 1990-es évek elején a hivatal azoknak a hallgatóknak a nyilvántartását, akiket beiratkozásukkor még az utolsó törzskönyvek valamelyikében regisztrált, az első leckekönyvmásolati kötetekben fejezte be.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Egyetemünk 1994-ben hozta létre a Zoológiai Központot Éliás Béla (1936–2005) vezetésével, elindítva ezzel a zoológusok képzését. Az oktatás személyre szabott, önálló kutatómunkára ösztönzött, mivel az évfolyamok létszáma ehhez elég alacsony volt (10–20 fő). Az érdeklődés azonban annyira megnőtt, hogy 1997-ben a központ intézetté alakult, majd létrejött belőle az Ökológiai Tanszék Hornung Erzsébet irányításával. Azóta a Növénytani Tanszékkel együttműködve már nem zoológusok, hanem biológusok képzésével, illetve az állatorvostanhallgatók biológiai ismereteinek gyarapításával foglalkozik.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Állatorvosképzés Magyarországon. Alapítva 1787-ben. Szerk. Perényi János. Bp. 2016. 228.]
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
ÁOTE Kísérleti Intézet, Üllő, Dóra major
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az Üllő melletti major névadója a sportlövész és mezőgazdász Dóra Sándor (1905–1986) volt. Az ingatlant már az 1980-as években állattenyésztési szervezetek használták. Egyetemünk 1990-ben vette birtokába. Eleinte kísérleti intézetként használta, majd tangazdasággá fejlesztette.
A hallgatók itt sajátítják el a haszonállatok kezelését. Az itteni állomány őrzi a hazai és egyéb nevezetes állatfajták vérvonalát. Végül a major ad otthont a Lógyógyászati Tanszéknek és Klinikának, valamint versenypályát is üzemeltet, támogatván a hazai lósportok ügyét.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Érintőlegesen már Hoffner József (1794–1841) vezetésének idején (1826–1841) is foglalkoztak a hallgatók az élő szervezet és szervek működésének tudományával. A Kunewalder-házban eltöltött időszakban (1858–1881) a pesti egyetem Élettani Tanszékén sajátították el a szakismereteket, valamint abban a hozzá kapcsolt intézetben, amelyet a cseh területről érkező Czermák Nepomuk János (1828–1873) nyitott meg 1858-ban. Az állatorvosi oktatás saját fiziológiai tanszéke 1872-ben alakult meg Thahoffer Lajos (1843–1909) irányításával.
Az 1988 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 299.]
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Állatkórházak, gyakorló klinika, kísérleti üzem, kft.-k, Lovas Tanüzem, MOÁE
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Egyetemünk történetének kezdeti szakaszában csak a „cursus epizootologiae” hallgatóinak kellett járványtant tanulniuk, mivel azt az akkori vezetés pusztán elméletinek tartotta, ezért egyelőre nem illesztette bele a gyakorlati jellegű „cursus hippiatriae” anyagába. Ezt később az intézményt 1826 és 1841 között irányító Hoffner József (1794–1841) tette meg.
Zlamál Vilmos (1803–1886) 1841-től tanította az állatjárványtant, valamint önálló tantárggyá, 1865-ben pedig szigorlati anyaggá tette. Az 1873/1874. tanévben azonban a tanári kar a belgyógyászatba olvasztotta, s ez visszalépést jelentett az addigiakhoz képest. Zlamál munkáját, annak 1881-es nyugalomba vonulása után, a belgyógyászat fiatal tanára, Azary Ákos (1850–1888) folytatta. Ő honosította meg hazánkban a lépfene és a sertésorbánc elleni vakcinás védekezést. 1888-ban bekövetkező korai halála után a belgyógyászat következő oktatója, Hutӱra Ferenc (1860–1934) ismerte fel a járványtan évről évre növekvő jelentőségét. Nemcsak a stúdium önállóságát adta vissza, hanem külön tanszékké is szervezte azt 1901-ben.
A Járványtani Tanszékkel együttműködő Magyar Királyi Bakteriológiai Intézet és Járványtani Intézet iratait a 71., illetve a 72. fond tartalmazza.
Az 1987 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 321–322.]
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Eleinte a kémia professzorai oktattak növénytant. Az 1851. évi önállósulás után az állatgyógyintézet többé nem használhatta a tudományegyetem növénygyűjteményét, ezért sajátot szerzett be az akkori Nemzeti Múzeumtól. Eközben a botanikát, amely idővel szigorlati tárgy lett, Galambos Márton (1820–1872), Thanhoffer Lajos (1843–1909) és Tormay Béla (1839–1906) tanította, mígnem Czakó Kálmán (1843–1895), a kórbonctan és gyógyszertan tanára vette át 1874-ben. Czakó szívügyének tekintette megbízatását: a tananyag részévé tette a szénaelemzést, 1881-ben megszervezte az Országos Vetőmagvizsgáló Állomást, valamint értékes növény- és maggyűjteményt létesített.
Czakó munkáját 1896 és 1913 között Magyary-Kossa Gyula (1865–1944), a gyógyszertan professzora, aztán Szabó Zoltán folytatta. Szabó kutatott, publikált, s arra törekedett, hogy növendékei felismerjék a mérgező és takarmánynövényeket. Varga Oszkár (1873–1947), Hazslinszky Bertalan (1902–1966) és Boros Ádám (1900–1973) tanársága után 1953-ban alakult meg a Növénytani Tanszék Modor Vidor (1910–1979) vezetésével.
Az 1984 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 390–391.]