Az állagba a tanárképző működéséhez kapcsolódó könyvtári leltárak (1906-1943), felszerelés-leltárak (1928-1944) és pénzügyi feljegyzések kerültek (1870-1899). Itt helyeztük el az 1927-ben létesített ösztöndíj törzskönyvét (1927-1932) és egy bizonytalan funkciójú betűrendes névmutatót is. A dobozban hallgatói névsorok, leckekönyvek találhatók.

1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.

A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé.
Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos.
Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.

Az állag Than Károly, Gróh Gyula, Buzágh Aladár kéziratait, továbbá leltárakat, oktatói minősítéseket tartalmaz.

Az állagban tanfolyamok névsorait és nyilvántartásait találhatjuk egyszerű időrendben. Az 1870-es és 1880-as évek polgári gyógykovács tanfolyamainak anyakönyvei később a monarchia hadseregének szervezett katonai patkolási kurzusok matrikuláival egészülnek ki. Utóbbiakból a személyi adatokon túl a küldő alakulatok elnevezését is megtudhatjuk. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 104–105.]