A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét. A Questura az egyetem 1949/50-es átszervezésekor szűnt meg. Helyét a kari tanulmányi osztályok vették át. (1400-228./1949.VKM VI. 1 ü. sz utasítás)

Az anyag kutathatóságát nehezíti az a tény, hogy 1952-től témakörönként iktattak (pl. tanulmányi ügyek, rektori iratok, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok), ugyanakkor a régi iktatást is folytatták. 1972-ben tértek rá az évenkénti sorszámos iktatásra. A tanszék irataihoz 1945-től maradtak fenn az iktatókönyvek

Iratainak nagy része a tanszék geológiai kirándulásairól készített jelentésekből áll, emellett néhány levelet is tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratok elsősorban személyi vonatkozásúak. Személyi okmányai, oklevelei és kinevezései mellett magánszemélyekhez és intézményekhez írott fontosabb levelei, diákkori egyetemi jegyzetei, valamint saját egyetemi előadásainak kéziratai is megtalálhatók a fondban. Emellett a Régészeti Tanszék korabeli iratai, Oroszlán Zoltán újságcikk-kivágásai és fényképei is helyet kaptak a gyűjteményben.